Művészetek Háza (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Művészetek Háza szócikkből átirányítva)
Művészetek Háza
A főbejárat
A főbejárat
Becenév: Műha
Korábbi nevek:
Uránia Filmszínház
(1916–1945)
Béke mozi
(1945–2000)
Település Miskolc
Hely 3525 Miskolc
Rákóczi utca 5.
Építési adatok
Építés éve 1925
Megnyitás 1926
Rekonstrukciók évei 2006
Tervező Árva Pál (1925)
Bodonyi Csaba (2006)
Építési költség 720 000 000 Ft
Hasznosítása
Felhasználási terület kulturális központ
Művészetek Háza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Művészetek Háza témájú médiaállományokat.

A Művészetek Háza egy multifunkcionális kulturális központ és hangversenyterem Miskolc belvárosában, a volt Béke mozi épületének átalakításával, bővítésével. A 2006 szeptemberében megnyílt épület hangversenyteremnek, művészmozinak, kiállításra alkalmas helyiségeknek és kávézónak ad otthont, lehetőséget biztosít színházi előadásokra, gálaműsorokra és egyéb kulturális rendezvényekre.

Története[szerkesztés]

Az épület 1925-ben épült Árva Pál tervei szerint, és 1926-ban költözött át ide az 1916 óta a Széchenyi utcán működő Uránia filmszínház. Éveken át riválisa volt a közeli Korona szállóban működő Apolló mozi. 1944-ben mindkét mozit államosították, az Uránia filmszínház Béke mozi, az Apolló pedig Kossuth mozi néven működött tovább.

A mai kulturális központ tervbe vételének több komolyabb előzménye volt: az egyik, hogy a 2000-es évek elején megjelentek a városban a plázák (például Miskolc Plaza, Szinvapark), és a közösségi élet súlypontja áttevődött ezekbe; a másik pedig, hogy a multiplexek megjelenésével a Béke mozi nem tudott úgy versenyre kelni, mit a közeli, művészmozivá átalakult Kossuth mozi, ezért megszűnt, épülete kihasználatlanul állt.[1] A belvárosi Rónai Művelődési Központ szintén megszűnt. A városvezetés az ún. Főutca Plaza Projekt keretén belül célul tűzte ki, hogy erősíti a Széchenyi utca és környéke kulturális szerepét. Erre megfelelőnek tűnt a volt moziépület, amely olyan, építészet és kultúra szempontjából jelentős épületek közelében áll, mint a Miskolci Nemzeti Színház, a Miskolci Galéria és a Rákóczi-ház a Sötétkapuval.

Az előcsarnok

A Művészetek Háza létrehozásáról IX-236/60.482/2004. számú határozatában döntött Miskolc város közgyűlése. Az építkezés 2005 őszén kezdődött meg; előtte a Herman Ottó Múzeum munkatársai régészeti feltárást folytattak, melynek során Árpád-kori kőboltozatú kemence maradványait, 18. századi piac nyomait, valamint egy, az 1781-es tűzvész után épült L alakú mészárszék maradványait találták meg, ez utóbbihoz két kút is tartozott.

A város 720 millió forint címzett támogatást kapott a kulturális központ létrehozására. A központot a Miskolci Szimfonikus Zenekar szervezeti egysége működteti, mivel létrehozásának egyik fő célja a megfelelő hangversenyterem biztosítása a szimfonikusoknak. A közgyűlés 2006. január 12-én döntött a kulturális központ nevéről, integrálásáról a Szimfonikus Zenekarhoz, a Zenekar alapító oklevelének ezt tükröző módosításáról, valamint a művészmozi üzemeltetéséről és a szükséges pénzügyi források biztosításáról.

Az épület jó akusztikájú nagyterme, a hangversenyterem 600 fő befogadására képes (346 földszinti ülőhely, 231 a karzaton és 23 a páholyokban), színpadja 160 m² területű (16 m széles és 10 m mély). Az akusztika további javításáról egy Carmen elnevezésű, világszínvonalú elektronikus rendszer gondoskodik. Két moziterme az emeleten található, az Uránia mozi 141, a Béke Art mozi 70 fős. Kiállítások rendezésére a földszinti és emeleti közlekedőkben kerül sor.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Művészetek Háza megnyitása után két évvel viszont a Kossuth mozi zárt be, így az évtizedeken át tartó rivalizálás véget ért.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Művészetek Háza (Miskolc) témájú médiaállományokat.