Móric hessen–kasseli tartománygróf
| Móric | |
 | |
| Rézmetszet a Theatrum Europaeum-ból, 1662 | |
| Ragadványneve | Könyves |
| Hessen-Kassel tartománygrófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1592 – 1627 | |
| Elődje | IV. Vilmos |
| Utódja | V. Vilmos |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hessen-Kassel |
| Született | 1572. május 25. Kassel |
| Elhunyt | 1632. március 15. Eschwege |
| Nyughelye | Martinskirche |
| Édesapja | IV. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf |
| Édesanyja | Szabina württembergi hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Agnes zu Solms-Laubach |
| Házastársa | Juliane von Nassau-Dillenburg |
| Gyermekei | Ottó Erzsébet Móric Vilmos Fülöp Ágnes Hermann Frigyes Keresztély Ernő |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móric témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
"Könyves" Móric hessen–kasseli tartománygróf (Kassel, 1572. május 25.– Eschwege, 1632. március 15.) Hessen-Kassel uralkodója 1592 és 1627 között.
Élete[szerkesztés]
IV. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf és Szabina württembergi hercegnő fiaként született. Alapos képzésben részesült Philipp Melanchthon és Martin Bucer szellemében. Feleségei hatására vált reformátussá. Úgy tartják, hogy nyolc nyelven beszélt, érdeklődött a természettudományok iránt és alkímiai kísérleteket végzett. Kedvelte a díszes öltözetet, lovagi játékokat, allegóriákat és ő építtette a német nyelvterület első színházát, a kasseli Ottoneumot. Jártas muzsikus és zeneszerző volt.
1593. szeptember 23-án feleségül vette Agnes zu Solms-Laubachot, aki 1602. november 23-án elhunyt. egy lányuk és két fiuk született, köztük a későbbi uralkodó, V. Vilmos. Hat hónapi gyász után1603. május 22-én másodszor is megnősült, felesége Juliane von Nassau-Dillenburg lett. Ebből a házasságból tizennégy gyermek származott.
1598-ban Móric a meglevő apródiskolából udvari iskolát létesített nemesek és polgárok számára. Ebből nőtt ki később a Collegium Mauritianum, amelyet az 1618-as modernizálást követően Collegium Adelphi Mauritianum néven ismertek.
1605-ben tért át a reformátusokhoz. Az augsburgi vallásbéke feltételei szerint az országnak követnie kellett az uralkodó vallását („Cuius regio, eius religio“), de ezt a katolikusokra és a lutheránusok kötötték, ezért kérdéses volt, hogy a reformátusokra alkalmazható-e. Móric mindenesetre az országát is reformátussá tette, sőt vallását Hessen-Marburg ágtól örökölt országrészre is kiterjesztette, noha itt az örökösödési feltételek ezt kizárták volna. Ugyanígy jogellenes volt a marburgi egyetem felekezeti hovatartozásának megváltoztatása is.
A marburgi örökséggel kapcsolatos vita Hessen-Kassel és Hessen-Darmstadt évtizedeken át tartott, melynek során Móric a császárral is konfliktusba került, ehhez jött 1618-tól a harmincéves háború, melynek során Hessen az egyik legsúlyosabban lepusztított tartománnyá lett. Móric szerencsétlen döntései következtében országát és családját pénzügyi romlásba taszította, ezért 1627-ben lemondásra kényszerült és az eschwegei kastélyába vonult vissza. Ott is hunyt el 1632-ben, hatvanéves korában.
Gyermekei[szerkesztés]
- Agnes zu Solms-Laubachtól
- Ottó (1594–1617)
- Erzsébet (1596–1625)
- Móric (1600–1612)
- Vilmos (1602–1637)
- Juliane von Nassau-Dillenburgtól
- Fülöp (1604–1626)
- Ágnes (1606–1650)
- Hermann (1607–1658)
- Julianna (1608–1628)
- Szabina (1610–1620)
- Magdaléna (1611–1671)
- Móric (1614–1633)
- Zsófia (1615–1670)
- Frigyes (1617–1655)
- Keresztély (1622–1640)
- Ernő (1623–1693)
- Krisztina (1625–1626)
- Fülöp (1626–1629)
- Erzsébet (1628–1633)
Művei[szerkesztés]
- Davidis regis prophetae psalterium (1593)
- Encyclopaedia (1597)
- Poetices methodices conformatae (1598)
- Luther, Martin: Christliches Gesangbuch von allerhand geistlichen Gesängen und Liedern. – Cassel: Mencke, 1631 (a zenét Móric tartománygróf szerezte)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Moritz (Hessen-Kassel) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Hans Hartleb: Deutschlands erster Theaterbau. Eine Geschichte des Theaterlebens und der englischen Komödianten unter Landgraf Moritz des Gelehrten von Hessen-Kassel, deGruyter, Berlin 1936.
- Hartwig, T.: Die Hofschule zu Cassel unter Landgraf Moritz des Gelehrten, Univ. Diss., Marburg 1864.
- Borggrefe, Heiner (Hg.): Moritz der Gelehrte. Ein Renaissancefürst in Europa, Ed. Minerva, Eurasburg 1997, ISBN 3-932353-04-8
- Menk, Gerhard (Hg.): Landgraf Moritz der Gelehrte. Ein Kalvinist zwischen Wissenschaft und Politik, Trautvetter&Fischer, Marburg 2000, ISBN 3-87822-112-6
- Lemberg, Margret: Juliane Landgräfin zu Hessen (1587 – 1643) (= Quellen und Forschungen zur hessischen Geschichte Bd. 90). Darmstadt, Marburg 1994.
- Armbrust, Ludwig: "Geschichte der Stadt Melsungen", Im Kommissionsverlage Georg Dfuayel, Kassel 1905, Seite 40ff
- Lenz: Moritz (Landgraf von Hessen-Kassel). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 22, Duncker & Humblot, Leipzig 1885, S. 268–283.
- Heinz-Horst Schrey: MORITZ der Gelehrte. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 6, Herzberg 1993, ISBN 3-88309-044-1, Sp. 142–143.