Móric hessen–kasseli tartománygróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móric
Moritz Landgraf von Hessen Seite 1 Bild 0001.jpg
Rézmetszet a Theatrum Europaeum-ból, 1662

Ragadványneve Könyves
Hessen-Kassel tartománygrófja
Uralkodási ideje
15921627
Elődje IV. Vilmos
Utódja V. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hessen-Kassel
Született 1572. május 25.
Kassel
Elhunyt 1632. március 15.
Eschwege
Házastársa Agnes zu Solms-Laubach
Házastársa Juliane von Nassau-Dillenburg
Gyermekei Ottó
Erzsébet
Móric
Vilmos
Fülöp
Ágnes
Hermann
Frigyes
Keresztély
Ernő
Édesapja IV. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
Édesanyja Szabina württembergi hercegnő

"Könyves" Móric hessen-kasseli tartománygróf (Kassel, 1572. május 25.Eschwege, 1632. március 15.) Hessen-Kassel uralkodója 1592 és 1627 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf és Szabina württembergi hercegnő fiaként született. Alapos képzésben részesült Philipp Melanchthon és Martin Bucer szellemében. Feleségei hatására vált reformátussá. Úgy tartják, hogy nyolc nyelven beszélt, érdeklődött a természettudományok iránt és alkímiai kísérleteket végzett. Kedvelte a díszes öltözetet, lovagi játékokat, allegóriákat és ő építtette a német nyelvterület első színházát, a kasseli Ottoneumot. Jártas muzsikus és zeneszerző volt.

1593. szeptember 23-án feleségül vette Agnes zu Solms-Laubachot, aki 1602. november 23-án elhunyt. egy lányuk és két fiuk született, köztük a későbbi uralkodó, V. Vilmos. Hat hónapi gyász után1603. május 22-én másodszor is megnősült, felesége Juliane von Nassau-Dillenburg lett. Ebből a házasságból tizennégy gyermek származott.

1598-ben Móric a meglevő apródiskolából udvari iskolát létesített nemesek és polgárok számára. Ebből nőtt ki később a Collegium Mauritianum, amelyet az 1618-as modernizálást követően Collegium Adelphi Mauritianum néven ismertek.

1605-ben tért át a reformátusokhoz. Az augsburgi vallásbéke feltételei szerint az országnak követnie kellett az uralkodó vallását („Cuius regio, eius religio“), de ezt a katolikusokra és a lutheránusok kötötték, ezért kérdéses volt, hogy a reformátusokra alkalmazható-e. Móric mindenesetre az országát is reformátussá tette, sőt vallását Hessen-Marburg ágtól örökölt országrészre is kiterjesztette, noha itt az örökösödési feltételek ezt kizárták volna. Ugyanígy jogellenes volt a marburgi egyetem felekezeti hovatartozásának megváltoztatása is.

A marburgi örökséggel kapcsolatos vita Hessen-Kassel és Hessen-Darmstadt évtizedeken át tartott, melynek során Móric a császárral is konfliktusba került, ehhez jött 1618-tól a harmincéves háború, melynek során Hessen az egyik legsúlyosabban lepusztított tartománnyá lett. Móric szerencsétlen döntései következtében országát és családját pénzügyi romlásba taszította, ezért 1627-ben lemondásra kényszerült és az eschwegei kastélyába vonult vissza. Ott is hunyt el 1632-ben, hatvan éves korában.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agnes zu Solms-Laubachtól
  • Ottó (1594–1617)
  • Erzsébet (1596–1625)
  • Móric (1600–1612)
  • Vilmos (1602–1637)
Juliane von Nassau-Dillenburgtól
  • Fülöp (1604–1626)
  • Ágnes (1606–1650)
  • Hermann (1607–1658)
  • Julianna (1608–1628)
  • Szabina (1610–1620)
  • Magdaléna (1611–1671)
  • Móric (1614–1633)
  • Zsófia (1615–1670)
  • Frigyes (1617–1655)
  • Keresztély (1622–1640)
  • Ernő (1623–1693)
  • Krisztina (1625–1626)
  • Fülöp (1626–1629)
  • Erzsébet (1628–1633)

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Davidis regis prophetae psalterium (1593)
  • Encyclopaedia (1597)
  • Poetices methodices conformatae (1598)
  • Luther, Martin: Christliches Gesangbuch von allerhand geistlichen Gesängen und Liedern. – Cassel: Mencke, 1631 (a zenét Móric tartománygróf szerezte)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Moritz (Hessen-Kassel) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hans Hartleb: Deutschlands erster Theaterbau. Eine Geschichte des Theaterlebens und der englischen Komödianten unter Landgraf Moritz des Gelehrten von Hessen-Kassel, deGruyter, Berlin 1936.
  • Hartwig, T.: Die Hofschule zu Cassel unter Landgraf Moritz des Gelehrten, Univ. Diss., Marburg 1864.
  • Borggrefe, Heiner (Hg.): Moritz der Gelehrte. Ein Renaissancefürst in Europa, Ed. Minerva, Eurasburg 1997, ISBN 3-932353-04-8
  • Menk, Gerhard (Hg.): Landgraf Moritz der Gelehrte. Ein Kalvinist zwischen Wissenschaft und Politik, Trautvetter&Fischer, Marburg 2000, ISBN 3-87822-112-6
  • Lemberg, Margret: Juliane Landgräfin zu Hessen (1587 – 1643) (= Quellen und Forschungen zur hessischen Geschichte Bd. 90). Darmstadt, Marburg 1994.
  • Armbrust, Ludwig: "Geschichte der Stadt Melsungen", Im Kommissionsverlage Georg Dfuayel, Kassel 1905, Seite 40ff
  • Lenz: Moritz (Landgraf von Hessen-Kassel). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 22, Duncker & Humblot, Leipzig 1885, S. 268–283.
  • Heinz-Horst Schrey: MORITZ der Gelehrte. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 6, Herzberg 1993, ISBN 3-88309-044-1, Sp. 142–143.