Mérlegen kívüli tételek
Ellenőrzött
A mérlegen kívüli tételek olyan kötelezettségek illetve követelések, amelyek a hagyományos számviteli módszerekkel nem írhatók le, a mérlegben nem tüntethetők fel, azonban jelentős hatással lehetnek a cég vagyonának értékére.[1]
A 2000. évi számviteli törvény szerint „mérlegen kívüli tétel: olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ.”[2]
Két fő csoportját lehet megkülönböztetni:[3]
- Függő követelések /kötelezettségek: kapott garancia, fedezet, biztosíték, zálogtárgy, ővadék; kezesség harmadik fél tartozásaiért; opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések / kötelezettségek.
- Határidős ügyletek
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Off Balance Sheet Items and Startups. kruzeconsulting.com (2024. augusztus 1.) (Hozzáférés: 2026. április 3.)
- ↑ 2000. évi C. törvény a számvitelről. njt.hu (Hozzáférés: 2026. április 3.)
- ↑ Beke Jenő: Nemzetközi számvitel. Budapest: Akadémiai. 2014. ISBN 978 963 05 9572 8
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Juhász Péter: A mérlegen kívüli tételek szerepének és megítélésének változása a magyar vállalatok működésében. Hitelintézeti Szemle, XI. évf. 1. sz. (2012)
 |
Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |