Máriássy család
Márkusfalvi Máriássy család történelmi magyar nemesi család.
Története[szerkesztés]
Egyike a legkorábbról eredeztethető felső-magyarországi nemesi családoknak. A családi legenda szerint a honfoglaló hétvezér közül való Lehel csapatából származnak.[1] A fennmaradt oklevelek szerint a családnak első ismert tagja II. András király korában élt. Márk nevű főispán[2] fia Comes Botyz (Batiz főispán) IV. Béla király és fia István főherceg (utóbb V. István) alatt a csehek ellen harcolt. Amikor nagy zavar miatt a főherczeg hollétéről nem tudtak, Batiz, aki valószínűleg a főherceg oldalán maradt, elsőként vitte meg a hírt a királynak, hogy fia életben van. Batiz érdemeiért IV. Béla király neki és utódainak a Tartol hegy tövében elnyúlt Csetenye nevű erdőséget különös kiváltságokkal királyi adományban ajándékozta.[3] 1275-ben Botyz azon vitéz tettéért, mely szerint Szepes várát a pártütő Rolándtól hadi ostrom folytán, mely során veszélyes sebet is kapott, visszaszerezte, IV. László király Zaloug és Mathaei helységeket (villas) kapta adományba.[4] 1279-ben Botiz testvéreivel együtt a IV. Béla királytól adományban nyert Csetenye helységet benépesítette.[5]
Máriássy István szepesi kapitány sírköve volt az első, amely a márkusfalvi vártemplom főhajójában 1516-ból fennmaradt.
Címere[szerkesztés]
Birtokaik[szerkesztés]
Legkorábbi birtokaik Szepes és Gömör vármegyében adatolhatóak. Gömörben Berzéte, Szepes vármegyében elsősorban a markus- és batizfalvi uradalmak, további birtokaik Sáros, Borsod, Heves, Nógrád és Pest vármegyében feküdtek.
Neves családtagjaik[szerkesztés]
- Máriássy István szepesi kapitány
- Máriássy Ferenc a Rákóczi szabadságharc ezredese
- báró Máriássy Ádám (?-1739) táborszernagy
- Máriássy Sándor (1689-1755) teológiai doktor, egri kanonok, szepesi nagyprépost
- Máriássy István (1753-1830) királyi tanácsos, alispán
- Máriássy Gábor (1807-1871) római katolikus főpap, fölszentelt címzetes paleopoliszi püspök
- Máriássy János (1822-1905) honvédezredes, a magyar királyi honvédség altábornagya
- Máriássy Béla (1824-1897) birtokos, publicista, országgyűlési képviselő
- Máriássy István (1830-1901) 48-as főhadnagy, Bars megye alispánja, 1892-től Léva város polgármestere
- Máriássy Lajos (1888-1953) magyar labdarúgó, edző, sportvezető, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya
- Máriássy Félix (1919-1975) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró
- Máriássy Judit (1924-1986) József Attila-díjas magyar forgatókönyvíró, újságíró, Félix felesége
Irodalom[szerkesztés]
- Máriássy Péter - Tüskés Anna 2019: A Máriássy család ősgalériája.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Compendium Historiae Familiae Máriássy de Markusfalva, ex manuscprito sub decursu regestrationis archivi ejusdem fida manu concinnato excerptum per egregium Michaelem Kayser, juratum utriusque fori Advocatum, Anno 1803. Posonii
- ↑ Fejér: Cod. dipl. tom. V/I, 48; V. István királynak egy 1270. oklevele szerint ezen I. Márk atyja „Gala de Szepes“ volt; és ez oklevél szerint Gala-nak két idősb fia az országból kiköltözött, oly kötést tévén testvéreikkel, hogy valamint ezek az ő keresményeikhez semmi jogot ne tartsanak, úgy ők is – netán visszatérve, csak az apai örökséghez tartják fel jogaikat, lemondván azon idő alatt a testvéreik által szerzendő javakról.
- ↑ Comp. Historiae Fam. Máriássy. – Fejér Cod. dipl.
- ↑ Comp. Historiae Fam. Máriássy, és Fejér, Cod. dipl. tom. V. vol. 2. p. 238.
- ↑ Bárdosy, Suppl. Annal. Scepus. p. 134. és Fejér, Cod. dipl. tom. V. vol. 2. p. 598.
Források[szerkesztés]
- mindennapoktortenete.blog.hu
- Nagy Iván: Magyarország családai
További információk[szerkesztés]
- Myskovszky Viktor 1876: A markusfalvi vár-templomról, s a Máriássy család czimerészeti emlékeiről. Archaeologiai Értesítő X/9, 269–274.
- Eva Benková 2010: Prítomnosť Mariášiovcov v Gemeri v kontexte súdneho sporu s Bubekovcami a pánmi zo Štítnika o majetky panstiev Brzotín a Krásna Hôrka. Historia Nova I/2
- Miroslav Števík 2015: Markušovce - starobylé centrum veľkého domínia.
- 2015 Kaštieľ v Markušovciach. Spišská Nová Ves.
- Miroslav Števík 2020: Horný kaštieľ v Markušovciach nikdy nebol hradom. In: Martin Furmanik - Miroslav Števík: Putovanie dejinami Spiša. Spišská Nová Ves, 56-58.
