Louis Paul Cailletet
| Louis Paul Cailletet | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1832. szeptember 21. Châtillon-sur-Seine |
| Elhunyt | 1913. január 5. (80 évesen) Párizs |
| Ismeretes mint | fizikus |
| Nemzetiség | francia |
| Iskolái | École nationale supérieure des mines de Paris |
| Pályafutása | |
| Szakterület | alacsony hőmérsékletű gázok |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 | |
| Louis Paul Cailletet aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Paul Cailletet témájú médiaállományokat. | |
Louis-Paul Cailletet (Châtillon-sur-Seine, 1832. szeptember 21. – Párizs, 1913. január 5.) francia fizikus és feltaláló.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Párizsban járt iskolába, majd visszatért Châtillon-ba, hogy apja fémöntő üzemét vezesse. A fémek öntésekor bekövetkezett balesetek vizsgálata során rájött, hogy a magas hő hatására a fémből a benne lévő oldott gázok felszabadulnak, ami instabillá tette a folyamatot.
Később gázok alacsony hőmérsékletre való hűtésével és cseppfolyósításával kezdett foglalkozni. 1877-ben sikeresen előállított folyékony oxigént.[1] Módszere eltérő volt Raoul Pictet módszerétől, aki szintén ezzel foglalkozott. Cailletet a Joule-Thomson folyamatot alkalmazta; az oxigént összenyomta és lehűtötte, majd egy gyorsan lejátszódó tágulás során a gáz még tovább hűlt, így pár csepp folyékony oxigén keletkezett.[2]
Más eredményei mellett elkészített egy 300 méter hosszúságú nyomásmérőt, amit az Eiffel-toronynál állított fel. Ezzel a tárgyak szabadesését és a rájuk ható levegőellenállást mérte. Vizsgálta egy légzőkészülék nagy magasságban való alkalmazását, ami folyékony oxigént használt. Több eszközt kifejlesztett, például magasságmérőt és a levegőből mintát vevő berendezést, ami a felső légkör összetételének vizsgálatára volt alkalmas.
Díjak, elismerések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkásságáért 1878-ban Davy-érmet kapott. 1884-ben a Természettudományi Akadémia tagjává választották.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Cailletet, L (1885). "The Liquefaction Of Oxygen". Science. 6 (128): 51–52. Bibcode:1885Sci.....6...51C. doi:10.1126/science.ns-6.128.51. PMID 17806947.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters:|laydate=,|laysummary=és|laysource=(súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Életrajzi és tudományos részletekhez lásd: Sloan, T. O'Connor (1920). Liquid Air and the Liquefaction of Gases. New York: Norman W. Henley. 173–202. o.
