Logádellenállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Logádellenállás elölnézete

A logádellenállás egy olyan ellenállás-sorozat, amely a villamos készülékekbe beépítendő ellenállások gyors meghatározását teszi lehetővé olyan esetekben, amikor ezek értéke csak kísérleti úton határozható meg.

Felhasználási területe[szerkesztés]

A logádellenállások híradástechnikai készülékeknél, és olyan helyeken használhatók előnyösen, ahol az ellenállások értékét logaritmikus függvény szerint tág határok között kell változtatni. A szokásos esetben a rajztól eltérően az egyik kapcsoló 0 Ω, vagy 0 kΩ állásban van.

Kialakítása[szerkesztés]

A két kapcsoló azért szükségeltetik, mert egy kapcsoló nem tudná átfogni a teljes méréstartományt.

Beállítási tartomány[szerkesztés]

A két forgatógombbal beállítható értékek:

0-1-1,5-2,2-3,3-4,7-6,8-10-15-22-33-47-68-100-150-220-330-470-680 Ω -1-1,5-2,2-3,3-4,7-6,8-10-15-22-33-47-68-100-150-220-330-470-680 kΩ -1-1,5-2,2-3,3 MΩ

Maximális feszültség[szerkesztés]

A logádellenállás névleges feszültsége 200 V. Természetesen ez a maximumot jelenti, alacsonyabb feszültségen is lehet használni.

Terhelhetőség[szerkesztés]

Mivel az ellenállás értékeket külön ellenállások biztosítják, a megengedett maximális teljesítmény nem lehet több, mint a felhasznált ellenállások legkisebb teljesítménye. Az ábrán látható logádellenállás esetében például: Ismeretes, hogy és ezért mivel a megengedett teljesítmény P=0,5 W a különféle ellenállásokra a megengedett áram kiszámítható.

1 Ω esetén:


3,3 MΩ esetén: A közbeeső értékek ugyanígy kiszámíthatóak.

Pontossági osztály[szerkesztés]

A logádellenállás pontossága a felhasznált ellenállások pontosságától függ. Így lehet 0,1%, 0,5% vagy 1%

Források[szerkesztés]

  • Tamás László: Analóg műszerek (Jegyzet, Ganz MM, 1962)