Libényi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Libényi János
Született 1831
Csákvár
Elhunyt 1853. február 26. (21-22 évesen)
Bécs
Állampolgársága Osztrák Császárság

Libényi János (Csákvár, 1831. december 8.Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen. A császár ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első.

Libényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner)

A merénylet[szerkesztés]

Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Libényi szándékában a hagyomány szerint az is közrejátszott, hogy Ferenc József 1853-ban megrontotta húgát. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt.

1853. február 18-án hajtotta végre a gyilkossági kísérletet, amikor a császár szokásos sétájának útvonalán a Kärtnertor bástyasétányon időzött, amikor kihajolt a bástya mellvédjén, hogy a lent gyakorló katonákat megfigyelje. Ekkor lépett elő Libényi és késével hátulról nyakon szúrta. Kísérlete O'Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi tőre a kemény zubbonygallért találta el és megcsúszott azon, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit elfogták és kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott és tanúja volt a vértanúk kivégzésének, ekkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón, aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit.

Libényit haditörvényszék elé állították és kötél általi halálra ítélték; az ítéletet még februárban végre is hajtották. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom).

Az eset kapcsán a császári udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal. A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút.

Érdekességként: Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még 1853-ban földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]