Letéti jegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A letéti jegy egy hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló értékpapír. A magyar jogba a 287/2001. (XII. 26.) kormányrendelet vezette be.

Lényege[szerkesztés]

A letéti jegy kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet.

Kötelező kellékei[szerkesztés]

A letéti jegynek tartalmaznia kell:

  • a kibocsátó megnevezését,
  • a letéti jegy névértékét, értékpapírkódját és sorszámát,
  • a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket,
  • a letéti jegy kiállításának helyét és napját,
  • a kibocsátó aláírását.

Az olyan okirat vagy adat, amelyből a megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül letéti jegynek.

Források[szerkesztés]