Lézeres nyomtató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
HP márkájú lézeres nyomtató

A lézeres nyomtatók por alapú festéket használnak, amit a lézerrel feltöltött (kisütött) „fényhenger” visz át a papírra. Ez a kép azonban még letörölhető lenne, ezért fixálni kell, ami ebben az esetben hővel történik. A papírt és a festéket felhevíti, a por megolvad és a papír felületére ragad. A fixálás technológiája miatt lézeres nyomtatóval esetleg speciális fóliára lehet nyomtatni, más anyaggal nem használható. Ezekkel a nyomtatókkal élénk színű, magas fényű, kontúros nyomatok hozhatók létre. Normál papíron a színes nyomat szebb lehet, mint a tintasugaras nyomtatóé, viszonyt fotó papírra nem készít olyan szép képet. Ennek az oka, hogy sokkal kevesebb árnyalatot képes létrehozni. A3 méret felett nem jellemző a használata. A normál mono A4 méretű nyomatok piacát jelenleg nagy fölénnyel uralja.[1]

Működési elve a Xerox cég 1971-es fénymásolójának a működési elvére alapszik. Az első lézer nyomtatót egy Xerox-os kutató Gary Starkweather készítette egy fénymásoló átalakításával. Az első hivatalos lézeres nyomtatót az IBM készítette el, mely a 3800-as modell volt. Az első olyan változatot, mely számítógéppel használható 1977-ben készült el, ami a Xeros Star 8010 volt. Ez azonban még nagyon drága volt, így csak néhány cég és kutató intézet számára volt elérhető. Azonban a személyi számítógépe elterjedésével megnövekedett az igény a mindenki számára elérhető olcsó eszközök iránt. Ez 1984-ben következett be a Hp Laserjet 8ppm formájában, mely Canon belsővel és Hp szoftverrel működik. Innentől kezdve sok cég kezdet lézeres nyomtató fejlesztésbe.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. nyomtatas: Tintás vagy lézer – mit javasol? (magyar nyelven). Nyomtató Bérlés Győr, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  2. Lézernyomtató pdf. (Hozzáférés: 2019. október 17.)