László Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
László Miklós
1937-ben
1937-ben
Született Leitner Miklós
1903. május 20.
Budapest
Elhunyt 1973. április 19. (69 évesen)
New York
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Florence Herrman színésznő
Foglalkozása színész, rendező, színpadi szerző, író, forgatókönyvíró

A Wikimédia Commons tartalmaz László Miklós témájú médiaállományokat.

László Miklós névvariáns: Nikolaus Laszlo (Budapest, 1903. május 20.New York, 1973. április 19.) magyar színész, rendező, színpadi szerző, író, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született, 1903. május 5-én. Eredeti neve: Leitner Miklós. A Színiakadémián 1924-ben végzett. Színészi pályája a Belvárosi Színházban indult. 1925–26-ban a Belvárosi és a Renaissance Színház, 1926–27-ben a Kis Komédia, 1927 és 1931 között a Vígszínház és az Andrássy Úti Színház, 1931-ben ismét a Belvárosi Színház, 1934-ben a Magyar Színház, 1935-től a Terézkörúti Színpad művésze volt. Feltűnt kisebb fimszerepekben is. (Meseautó (1934) -Szállodaportás; Címzett ismeretlen (1935) – Idegenvezető stb.) Színpadi szerzőként 1926-ban az Apolló Kabaréban és a Terézkörúti Színpadon mutatták be először komédiáit. Budapesten a Kiskomédia, a Blaha Lujza Színház, a Terézkörúti Színpad, a Komikusok kabaréja, a Pavillon kabaré, a Pódium Írók kabaréja, a Kamara Vareté, a Komédia Kabaré, a Bethlen téri Színpad, az Omnia kabaré, a Vidám Vareté és a Vidám Színpad játszotta illetve mutatta be először írásait. Műveit a Színházi Élet, a Délibáb, valamint a Színházi Magazin is közölte. A Nemzeti Színházban 1934-ben bemutatott A legboldogabb ember című művét a Magyar Királyi Akadémia irodalmi díjával ismerték el. 1938-tól elhagyta Magyarországot, az USA-ba távozott, New Yorkban telepedett le. Írói munkássága nagyrészt bohózatokból, burleszk jellegű tréfákból, mulatságos jelenetekből, szkeccsekből, zenés epizódokból áll, de foglakozott kabaréírással, írt drámákat és filmforgatókönyvet is. 1940-ben létrehozta a New York-i Fészek Színházat. Legtöbbet játszott műve az Illatszertár (1937), melyet Hollywoodban többször fel- és átdolgoztak, megfilmesítettek. The Shop Around the Corner - (Saroküzlet) (1948); In the Good Old Summertime (A jó kis nyarak) (1949); You've Got Mail (A szerelem hálójában) (1998). Ugyancsak Az Illatszertár című művéből musical változat is készült She Loves Me címmel, melyet a New York-i Broadway-en 1963-ban, Londonban 1964-ben mutattak be. Külföldön, többek között Prágában, Bécsben, Berlinben és Párizsban is játszották műveit.

Színpadi művei[szerkesztés]

  • Eszter böjtje (1926)
  • Baleset (1927)
  • A röhögő ember (1928)
  • Commedia dell’arte (1929)
  • Fogat fogért (1930)
  • Bakonyi - egyfelvonásos (1932)
  • Rómeó és Júlia - egyfelvonásos (1933)
  • A legboldogabb ember - színmű (1934)
  • Dr. Kerekes Mária - színmű (1936)
  • Vén szamár - vígjáték (1937)
  • Illatszertár (1937)
  • He loves me (1950) - Hollywood

Musical[szerkesztés]

  • She loves me (1963)

László Miklós: Illatszertár című darabja alapján írta: Joe Masteroff, zenéjét szerezte: Jerry Bock, a dalok szövegét Sheldon Harnick írta.

Filmográfiája[szerkesztés]

Az alábbi filmekben szerepelt színészként:

  • Vica, a vadevezős (1933)... Pincér
  • Meseautó (1934)... Szállodaportás
  • Címzett ismeretlen (1935)... Idegenvezető
  • Úrilány szobát keres (1937)... Révész Elek, megcsalt férj

Egyéb filmes, televíziós munkái (író, forgatókönyvíró):

  • Pardon, tévedtünk
  • A néma ember
  • Úrilány szobát keres (1937)
  • Katharina (1938)
  • Sing Sing (1938)
  • The Shop Around the Corner (Saroküzlet) (1940)
  • Big City (Nagyváros) (1948)
  • In the Good Old Summertime (A jó kis nyarak) (1949)
  • She Loves Me (1978)
  • A mindent tudó Mezei (bohózat)
  • Mili néni (bohózat)
  • Megnősülne jó házból való fiatalember (bohózat)
  • Éjféli operabemutató (Zenés Tv-színház, 1985)
  • Illatszertár (magyar tévéjáték, 1987)
  • You've Got Mail (A szerelem hálójában) (1998)

Kabaré jelenetei[szerkesztés]

  • Aug' um Aug'. (1926)
  • Eine Stunde in der Irrenenstadt (1926)
  • Ringlispil (1926)
  • Eszter böjtje (1926)
  • Kalandos éjszaka (1927)
  • A mandarin (1927)
  • Baleset (1927)
  • Éjjeli vendég (1927)
  • Leót kivégzik (1928)
  • A röntgenszemű ember (1928)
  • A röhögő ember (1928)
  • Nyomorult emberek (1929)
  • A néma ember (1929)
  • A csúnya ember (1929)
  • A Csaradi (1929)
  • A téma (1930)
  • Panamakalap (1930)
  • Egy óra az őrültek házában (1930)
  • Éjjel a külvárosban (1930)
  • Fogat fogért (1930)
  • Gyerekek (1931)
  • Doktor úr, én hülye vagyok! (1931)
  • Biztos üzlet (1931)
  • Mit csinál egy férfi ha... (1931)
  • A páciens (1931)
  • Beugrok a Dunába (1931)
  • A Bakonyi (1932)
  • Őfelsége szórakozik (1932)
  • Nefelecs utca 57. (1932)
  • Nyáréjszaka (1932)
  • Muszáj röhögni (1932)
  • Az öngyilkos patent (1933)
  • Körforgalom (1933)
  • Kutyili, várlak (1934)
  • Új darab (1934)
  • Gyöngyösbokréta (1934)
  • Forró a tormás, urak! (1934)
  • Tanár úr bevonul (1935)
  • Férjek, ha találkoznak (1935)
  • Kié a kalap? (1935)
  • Mili néni (1935)
  • Barabás informál (1936)
  • Három szál virág (1936)
  • Ápolók kerestetenek (1936)
  • Megcsal a feleségem (1936)
  • Vadsertés áfonyával (1937)
  • Féltékenység (1937)
  • Pardon, tévedtem (1937)
  • Nászutasok (1938)
  • Virágvasárnap (1938)
  • Öreg ember nem vénember (1938)
  • Bocsánatot kérek (1938)
  • Péntek, 13-án (1938)
  • Nehéz Izsónak lenni (1939)
  • Kvázi Dodó, a víztoronyőr (1940)
  • Pontos kiszolgálás (1948)
  • Ki az úr a családban? (1980)

Rádió[szerkesztés]

  • Éjféli látogató (Olvassak, vagy lőjek?; Mama, fogjál nekem békát!) - Brand István verse, Vujicsics Tihamér zenéje (1963)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Színházi Élet „epizóddíja” (1928)
  • Magyar Királyi Akadémia irodalmi díja (1934) - A legboldogobb ember című művéért

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]