Ládonyi Sára
| Ládonyi Sára | |
| Született | 1530 Mihályi |
| Elhunyt | 1570 után |
| Foglalkozása | költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mihályi Ládonyi Sára (Mihályi, 1530 – 1570 után) az első magyar női költő.
Életpálya[szerkesztés]
Vas megyei középnemes család sarja. Apja mihályi Ládonyi Miklós (fl. 1520–1526), Galgóc várnagya 1524-ben, Visegrád várnagya 1526-ban, földbirtokos, anyja terösdi Kónya Potenciana (fl. 1524), törösdi Kónya Lukács csanádmegyei birtokos lánya volt.[1][2] Fivére Ládonyi Demeter, leánytestvére mihályi Ládonyi Krisztina, akinek a férje rávonyi Rávonyi Mihály (fl. 1513–1547), országbírói ítélőmester, Szápolyai János titkára, földbirtokos volt. Unokahúga rávonyi Rávonyi Zsófia (fl. 1559–1580), akinek a férje vizkeleti Vizkelethy Jakab (fl. 1554–1580), a királyi kancellária jegyzője, földbirtokos volt. A másik unokahúga Rávonyi Orsolya, akinek a férje asszonyfalvi Ostffy Mihály (fl. 1588–1604) veszprémi főispán volt.[3]
Gyerekkorát testvéreivel együtt Sárváron a Nádasdy családnál töltötte. 19 éves, amikor édesanyja arra kéri Kanizsai Orsolyát, küldené haza. Első férje csehkúti Essegváry Imre volt. A második Bocskay Ferenc. Ebből a házasságból egy felnőtt lánya maradt: Bocskay Zsuzsanna, 1598-ban Dobos György felesége. Rokoni szálak fűzték Wathay Ferenc feleségéhez, Ládonyi Annához is. Egyetlen ismert versében (Láss hozzám úristen kegyelmes szemekkel) özvegységét panaszolja, valamint hogy ártatlanul gonosz rágalmazói vannak. Bornemissza Péter verseskönyvében (Énekek három rendbe) maradt fenn, valamint a részben ebből készült Bártfai énekeskönyvben.[4] A 20. században Weöres Sándor Könyörgés címmel felvette a Három veréb hat szemmel című antológiába.
Nyitott kérdések[szerkesztés]
A második férj pontosan melyik Bocskay Ferenc volt? Szabó Árpád tanulmánya végig razini Bocskay Ferencről ír, de közben egy olyan genealógiai munkára hivatkozik, ami kuzmicsi Bocskay Ferencről beszél.[5] Bármelyik is legyen, halála 1570-71 körül történt, rövidesen pedig Ládonyi Sára is követte.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009). Illusztrációk
- ↑ Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994). Regeszták
- ↑ Várak nyomában. Feld István 60. születésnapjára. Castrum Bene Egyesület. Civertan Grafikai Stúdió. Budapest 2011
- ↑ Szegedi-Maszák Mihály: A Magyar Irodalom történetei, Gondolat
- ↑ A Lőrinte Nemzetség genealógiája. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
Források[szerkesztés]
- Szabó András: Istenes versek a magyarországi a 16. századi magyar költőnőktől? A nők és a magyar vallásosság, MTA – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Barokk irodalom és lelkiség kutatótócsoport, Budapest, 2015
- Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel, Szépirodalmi, 1971
További információk[szerkesztés]
- Sárdi Margit: Első nőköltőink (1997)