Közkapcsolat
A közkapcsolat [1] vagy közönségkapcsolat [2][3] (angol kifejezéssel public relations, ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve PR, píár[4]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.[5]
Fogalma
[szerkesztés]A közkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer) tevékenység az a menedzsment gyakorlat, amely egy egyén vagy szervezet és környezete között tervezett és szervezett információcserével (esetleg „információs munkával”) hosszútávon kölcsönös megértést, bizalmat és támogatást épít és tart fenn. A public relations mindig információra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. Menedzsment funkció révén segíti a kölcsönös bizalomépítést a megértésen keresztül és szolgálja az (vállalati) üzleti célok teljesülését is.
Alternatív meghatározások
[szerkesztés]- Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
- A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A közönségkapcsolatok célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
- A közönségkapcsolatok az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.
- A közönségkapcsolatok mindig a hosszú távú stratégia alapja, így egyedi vállalati, vagy ismert személyiség történetének az építése is egyben. Ezek a történetek biztosítják, ugyanis elsősorban a megértést és segítik a média megjelenést.
- A Public Relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer, megfelelő magyar fordítása nincsen) az integrált kommunikáció önállóan is releváns része. A PR feladata az integrált kommunikációban a jó hírnév megteremtése és ápolása (reputation management), ezáltal a kölcsönös megértés elősegítése és a bizalom megteremtése, fenntartása. Mivel a PR alapvetően olyan hosszú távú, stratégiai szemléletű gyakorlat, ami menedzsment-eszközöket is felhasznál, alkalmas integrált kommunikációs kampányok vezetésére is. A Public Relations a szervezetek belső és külső kommunikációjában egyaránt releváns. Főbb területei: * Integrált kommunikációs kampányok vezetése, stratégia-meghatározás; * marketing PR, amely a termékek és márkák iránti bizalom menedzselésére fókuszál; * corporate PR, amely a szervezetek, intézmények, for-profit és nonprofit cégek jóhírének menedzselésére fókuszál; * social PR, amely fontos társadalmi ügyek megértetésére és a társadalmi egyetértés kialakítására fókuszál, * politikai PR, amely politikai megoldások, stratégiák, pártok és politikusok népszerűségének növelésére és a szavazatmaximálásra fókuszál; * válságkommunikáció, amely a megsérült bizalmi tőke visszaállítására és stabilizálására fókuszál; * Public Affairs és lobbi. A PR minden esetben kétirányú folyamat. A Public Relations mindig megbízható, kutatásokon alapuló információkra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. A PR évszázadokon átnyúló történelme során jelentős tudományos hátteret épített ki, amit társtudományok is használnak. (A meghatározás szerzője: Sós Péter János, az MPRSz Örökös Tagja)
Szakterületei
[szerkesztés]- Vállalati, intézményi kommunikáció
- Társadalmi ügyek kommunikációja
- Politikai kommunikáció
- Belső kommunikáció
- Public Affairs
- Hírnév menedzsment
- Kríziskommunikáció
- Eseményszervezés
- Integrált kommunikáció (POE) vezetése, szervezése
- Közösségi média kommunikáció
Céljai
[szerkesztés]- maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
- a hírnév menedzselése
- a bizalom megteremtése és ápolása
- megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
- esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
- érdekek képviselete
- (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
- a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
- sajtókapcsolatok kiépítése
Feladata
[szerkesztés]A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.
Eszközei
[szerkesztés]- az integrált kommunikáció vezetése
- médiamunka: hírgenerálás, sajtóközlemények, sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli stb.) interjúk szervezése
- kutatások
- online pr,[6] közösségi média kommunikáció
- influencer együttműködések
- nyomtatványok, hírlevelek
- filmek, videók
- konferenciák
- kiállítások, rendezvények
Bogner-lépcső
[szerkesztés]Az úgynevezett Bogner-lépcső (ma már elavult): 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba
A „PR” szakterületei
[szerkesztés]Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a lojalitás erősítése, a változásmenedzsment támogatása
Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.
Más megközelítésben:
- Marketing PR: termékek-szolgálatások, márkák, gyártók hírnevének erősítése
- Corporate PR: forprofit cégek, nonprofit intézmények, állami szervezetek, NGO-k, alapítványok hírnevének gondozása
- Social PR: társadalmi ügyek iránti érzékenyítés, ezekkel kapcsolatos közgondolkodás változtatása
- Válságkommunikáció: a sérült hírnév és bizalmi tőke helyreállítása
- Politikai PR: politikai szereplők (pártok, személyek, mozgalmak) iránti bizalom növelése
A „PR” – mint rövidítés – kiejtése
[szerkesztés]„A public relations” angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ MPRSZ Szakmafejlesztési Bizottsága, 1. sz. útmutató
- ↑ Claire Austin: A PR, avagy a közönségkapcsolat alapjai hét leckében
- ↑ Fókuszban a közönségkapcsolat: mi a PR és az online PR? (magyar nyelven). WhitePress. (Hozzáférés: 2023. október 25.)
- ↑ Nincs egységes szabály a "pr" szó írásmódjára: http://www.prherald.hu/2012/05/pr-vagy-pr/ Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Forrás: A MPRSZ Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú Útmutató Állásfoglalása. [2006. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 10.)
- ↑ http://thepitch.hu/pr-eszkozok-es-pr-tippek/
- ↑ http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=183[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Claire Austin: A PR, avagy a közönség-kapcsolat alapjai hét leckében (Park Kiadó, 1993)
- Barát Tamás: Public Relations, avagy hogyan szerezzük és tartsuk meg partnereink bizalmát (Mepiden, 1994)
- Barát Tamás: Tolmács a hídon (Szent István Egyetem, 1997)
- Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001)
- Barát Tamás: Public relations munkafüzet (Általános Vállalkozási Főiskola, 2005)
- Beke Tamás: A public relations története
- Besenyő János: PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre
- Kollár Csaba: PR és sajtókapcsolatok (Protokollár Gazdaságkommunikációs Ügynökség, Budapest, 2004)
- Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations. Elmélet és gyakorlat (BGF KKFK, 2000)
- Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. (Perfekt Kiadó, 2004)
- Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete (Külkereskedelmi Főiskola, 1998)
- Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius, 1990)
- Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk / Gyakorlati Public Relations (B. SWAN Partners, 2009., Második, bővített kiadás, 2011.)
- Sós Péter János: #mindennapipr - Gyakorlati Public Relations a webkorszakban (B. SWAN Partners, 2017.)
- Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban (Geomédia Kiadó, 1999)
- Szeles Péter (szerk.): Nagy PR Könyv (Management Kiadó, 2001)
- Szeles Péter: Arculatelmélet (Alapítvány a PR Fejlesztéséért, 2001)
- Tábori György-Sarlós Gábor: PR-szótár, angol–magyar, magyar–angol (PeppeR, 1996)
- Sós Péter János: #megértjükegymást - Beszélgetések a PR aktualitásairól (Akadémiai Kiadó, 2020)
- Bőhm Kornél: "Sem megerősíteni, sem cáfolni..." - Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval (HVG Könyvek, 2018)
- Papp-Váry Árpád: Országmárkázás - Versenyképes identitás és imázs teremtése (Akadémiai Kiadó, 2019)
- Szüts Zoltán: Online - Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei (Wolters Kluwer, 32019)
- Magyar Public Relations Szövetség
- PR-meghatározások a Magyar PR Szövetség ajánlásával
- Rövid, részletes vázlat a PR szakterületeiről – (a PR Herald cikke)
- A Bogner-modell – Franz M. Bogner ötlépcsős modellje a public relations szakma elmúlt százéves fejlődési szakaszainak bemutatására (a PR Herald cikke)
- CCO Magazin– A Kommunikációs Szakemberek Portálja
- PR.lap.hu - linkgyűjtemény
- PR szakszavak gyűjteménye a Médiapédián
- A CCO Magazin, A Kommunikációs Szakemberek Portálja oktatási melléklete
- PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre
A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások
[szerkesztés]- Római Karta – PR-szakmai Alapokmány
- Athéni kódex (etikai szabályozás)
- Lisszaboni szabályzat (szakmai követelmények, normák és kötelezettségek)
- Párizsi nyilatkozat (A minőségügyi és tanúsítási eljárás kifejlesztése céljából az IPRA, CERP és az ICO közös munkacsoportjának felállításáról)
- Velencei szabályzat (A pr-szakma magatartási szabályzata)
- Nairobi kódex (A környezeti kommunikáció elvei)