Kvantummetrológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kvantummetrológia azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,[1][2][3][4][5][6] sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek. A kvantumhipotézis-teszteléssel együtt,[7][8] a kvantum szenzorok elméleti modelljének alapját adja.[9][10]

Matematikai alapok[szerkesztés]

A kvantummetrológia egyik alapfeladata a paraméter becslése unitér dinamika esetén

ahol a rendszer kezdeti állapota és a rendszer Hamilton-operátora. A paramétert a állapoton való mérések alapján becsülik.

Tipikusan a rendszer több részecskéből álló összetett rendszer, és a Hamilton-operátor egyrészecskés operátorok összege

ahol a k. részecskén hat. Ebben az esetben nincs kölcsönhatás a részecskék között. Ilyenkor lineáris interferométerről beszélünk.

Az elérhető pontosságra a Cramér–Rao-határ ad alsó határt

ahol a független ismétlések száma és a kvantum Fisher-információ.[1][11]

A paraméterbecslés pontosságának függése a részecskeszámtól és a zaj hatása[szerkesztés]

A kvantummetrológia egyik központi kérdése, hogy a paraméterbecslés pontossága, vagyis varianciája, hogyan függ a részecskeszámtól. Klasszikus interferométerek nem tudnak a shot-noise határnál jobb pontosságot elérni. Ezt gyakran Standard Kvantum Limitnek is hívják

ahol a részecskeszám.

A kvantummetrológia elérheti a Heisenberg-határt

De ha korrelálatlan zaj van jelen, akkor nagy részecskeszám esetén visszatér a shot-noise skálázás [12][13]

Kapcsolat a kvantuminformáció-tudománnyal[szerkesztés]

Erős kapcsolat van a kvantummetrológia és a kvantuminformáció-tudomány között. Kimutatták, hogy kvantum-összefonódásra van szükség ahhoz, hogy felülmúljuk a klasszikus interferometriát, ha a magnetrometriában teljesen polarizált spinegyüttest használunk magnetometriára.[14] Bebizonyosodott, hogy hasonló összefüggés általában minden lineáris interferométerre érvényes, függetlenül a séma részleteitől.[15] Továbbá egyre magasabb szintű többrészes összefonódásra van szükség a paraméterbecslés jobb és jobb pontosságának eléréséhez.[16][17] Több kvantum szabadsági fok közötti összefonódottság ("hiperösszefonódottság") is felhasználható a pontosság növelésére.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b (1994. május 30.) „Statistical distance and the geometry of quantum states”. Physical Review Letters 72 (22), 3439–3443. o, Kiadó: American Physical Society (APS). DOI:10.1103/physrevlett.72.3439. ISSN 0031-9007. PMID 10056200.  
  2. (2011. november 21.) „Quantum Estimation for Quantum Technology”. International Journal of Quantum Information 07 (supp01), 125–137. o. DOI:10.1142/S0219749909004839.  
  3. (2011. március 31.) „Advances in quantum metrology”. Nature Photonics 5 (4), 222–229. o. DOI:10.1038/nphoton.2011.35.  
  4. (2014. október 24.) „Quantum metrology from a quantum information science perspective”. Journal of Physics A: Mathematical and Theoretical 47 (42), 424006. o. DOI:10.1088/1751-8113/47/42/424006.  
  5. (2018. szeptember 5.) „Quantum metrology with nonclassical states of atomic ensembles”. Reviews of Modern Physics 90 (3), 035005. o. DOI:10.1103/RevModPhys.90.035005.  
  6. (2018. szeptember 5.) „Quantum-enhanced measurements without entanglement”. Reviews of Modern Physics 90 (3), 035006. o. DOI:10.1103/RevModPhys.90.035006.  
  7. Quantum detection and estimation theory. Academic Press (1976. április 28.). ISBN 0123400503 
  8. Probabilistic and statistical aspects of quantum theory, [2nd English.], Scuola Normale Superiore (1982. április 28.). ISBN 978-88-7642-378-9 
  9. (2018) „Advances in photonic quantum sensing”. Nature Photonics 12 (12), 724–733. o. DOI:10.1038/s41566-018-0301-6.  
  10. (2005. július 18.) „Quantum Interferometric Sensors”. The Old and New Concepts of Physics 2 (3–4), 225–240. o.  
  11. (1996. április 1.) „Generalized Uncertainty Relations: Theory, Examples, and Lorentz Invariance”. Annals of Physics 247 (1), 135–173. o. DOI:10.1006/aphy.1996.0040.  
  12. (2012. szeptember 18.) „The elusive Heisenberg limit in quantum-enhanced metrology”. Nature Communications 3, 1063. o. DOI:10.1038/ncomms2067. PMID 22990859.  
  13. (2011. május 1.) „General framework for estimating the ultimate precision limit in noisy quantum-enhanced metrology”. Nature Physics 7 (5), 406–411. o. DOI:10.1038/nphys1958. ISSN 1745-2481.  
  14. Sørensen, Anders S. (2001. április 28.). „Entanglement and Extreme Spin Squeezing”. Physical Review Letters 86 (20), 4431–4434. o. DOI:10.1103/physrevlett.86.4431. PMID 11384252.  
  15. (2009. április 28.) „Entanglement, Nonlinear Dynamics, and the Heisenberg Limit”. Physical Review Letters 102 (10), 100401. o. DOI:10.1103/physrevlett.102.100401. PMID 19392092.  
  16. (2012. április 28.) „Fisher information and multiparticle entanglement”. Physical Review A 85 (2), 022321. o. DOI:10.1103/physreva.85.022321.  
  17. Tóth, Géza (2012. április 28.). „Multipartite entanglement and high-precision metrology”. Physical Review A 85 (2), 022322. o. DOI:10.1103/physreva.85.022322.  
  18. (2018. január 1.) „Quantum-enhanced sensing from hyperentanglement”. Physical Review A 97 (1), 010301(R). o. DOI:10.1103/PhysRevA.97.010301.