Krisztus és a házasságtörő asszony
| Krisztus és a házasságtörő asszony (Christus und die Ehebrecherin) | |
.jpg) | |
| Művész | Lucas Cranach (1532) |
| Műfaj | szakrális művészet |
| Magasság | 82,5 cm |
| Szélesség | 121 cm |
| Múzeum | Szépművészeti Múzeum |
| Gyűjtemény | Szépművészeti Múzeum |
| Település | Budapest |
| Katalógusszám | 216 (Die Gemälde von Lucas Cranach FR 1979) |
| Anyag |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztus és a házasságtörő asszony témájú médiaállományokat. | |
A Budapesten látható Krisztus és a házasságtörő asszony című festmény idősebb Lucas Cranach alkotása.
Leírása[szerkesztés]
A németalföldi festő 1532-ben festette olajjal hársfa panelre a képet, amely 82,5 × 121 centiméteres. A festmény a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének része, az első emeleten látható, a régi európai mesterek tárlatának állandó darabja.[1]
A kép középpontjában a kék ruhás, piros köpenyes Jézus Krisztus áll, balra tőle a házasságtörő asszony. Körülöttük, a festő kora szokásainak megfelelően kortárs öltözetben, a zsidók, akik el akarják ítéltetni Jézussal a nőt. Egyikük már a halálos ítélet végrehajtására készül, ezért kezében kövek vannak.
A kép a János evangéliumában szereplő eseményt örökíti meg. A farizeusokok Jézus ítéletét kérik egy nő felett, aki megcsalta a férjét. Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: „Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten érték. Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?” Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt.[2]
A farizeusok ezzel nehéz választás elé állítják Jézust, ugyanis a mózesi törvény szerint meg kell kövezni a vétkest, a rómaiak törvénye viszont azt mondja ki, hogy halálbüntetést csak ők szabhatnak ki. Jézus nem engedelmeskedhet mindkét törvénynek, ezért bármelyik mellett dönt, megsérti a másikat; ha átengedi a döntést a rómaiaknak, elveszti tekintélyét, ha engedelmeskedik a régi törvénynek, a rómaiak letartóztatják.[3]
Jézus a következőképpen oldotta meg a helyzetet: Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.” Ez után senki nem vállalja a büntetés végrehajtását, és a vádlók elmennek.[2] Carnach a festmény felső részére írta Jézus válaszát: Wer under euch an Sund ist, der werffe den ersten Stein auef Si, valamint a kép készítésének évszámát.[3]
A reformáció korában kelendőek voltak a moralizáló képek, köztük a Jézust és a házasságtörő nőt ábrázoló alkotások. Ez utóbbi Luther Márton 1531-es wittenbergi prédikációja után lett különösen népszerű. Carnach Szépművészeti Múzeumban őrzött festménye 1532-ban készült. Carnach műhelye a témát újra és újra megörökítette, ezek közül sok fennmaradt. Az egyedi festményeken a személyek, mozdulatok, az alakok elhelyezkedése változhat, de a kompozíció lényegét nem érintik a módosítások. A budapestihez hasonló képet őriz a prágai [4] és a kanadai nemzeti galéria,[5] valamint a bostoni szépművészeti múzeum. A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban látható kép alkotója a mester fia, Lucas.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Szépművészeti Múzeum: Christ and the Adulteress. Szépművészeti Múzeum. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
- ↑ Biblia: János evangéliuma, 8. fejezet, Szentírás. Magyar Bibliatársulat. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
- ↑ Prága: Christ and the Adulteress. Prágai Nemzeti Galéria. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
- ↑ Boston: Christ and the Adulteress. WikiArt. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
- ↑ Ottawa: Christ and the Adulteress. Lucascranach.org. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
- ↑ Metropolitan: Christ and the Adulteress. Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés ideje: 2024. március 26.
