Kozjak vízerőmű
| Kozjak vízerőmű | |
| ХЕЦ Козјак | |
 | |
| A víztározó, jobb oldalt alul a hegy mögött a gáttal | |
| Ország |  Észak-Macedónia |
| Hely | Kozjak |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1994-2000 |
| Megnyitás | 2004 |
| Rekonstrukciók évei | 2007 |
| Építési költség | 173 000 000 USD |
| Tulajdonos | ECM |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 82 MW |
| Tszf. magasság | 470 m |
| Magassága | 130 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kozjak vízerőmű
Pozíció Észak-Macedónia térképén
| |
 é. sz. 41° 52′ 40″, k. h. 21° 11′ 34″41.877778°N 21.192778°EKoordináták: é. sz. 41° 52′ 40″, k. h. 21° 11′ 34″41.877778°N 21.192778°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kozjak vízerőmű egy nagyméretű vízerőmű a Treska folyón, gátja a legnagyobb Észak-Macedóniában, amely mögött található a mesterséges Kozjak-tó. Az ország nyugati részén, Makedonszki Brod területén található. A gát elsődleges célja az árvízvédelem, de energiatermelésre is használják.[1]
Építése
[szerkesztés]A gát építése 1994 augusztusában kezdődött, teljes költsége mintegy 173 millió USD volt. Az építkezést kezdetben a kormányzó párt, a macedóniai Szociáldemokrata Unió szervezte meg, amelyhez 93 millió dollár hitelt vett fel 8%-os kamatra. 1996 és 1998 között előkészítő munkát végeztek, amely magában foglalta az összes elektromos berendezés vásárlását és telepítését. Megállapodást írtak alá a kínai Hajnan Társasággal az erőmű építéséről, de a vállalat hamar csődbe ment, és igazgatója börtönbe került.[2] A munkálatok veszélybe kerültek, de megmentette az időközben hatalomra jutó VMRO-DPMNE párt, amely az erőmű elkészüléséhez szükséges források 70%-át biztosította. A gát elkészülte után a víztározó feltöltése 2003 májusában kezdődött meg. A két Francis-turbinával felszerelt generátort 2004 júliusában, illetve szeptemberében helyezték üzembe, összteljesítményük 82 MW volt.[3] A munkálatokat a macedón ELEM cég és a kínai tulajdonú China International Water and Electric Corporation végezte.[4] Az első tervezett javításra csak 2007-ben került sor, amikor a generátorokat cserélték ki a rendkívül erős vibráció miatt. A teljes körű rekonstrukció során a turbinákat is kicserélték, így teljes teljesítményük 100 MW-ra nőtt. 2010 augusztusáig az éves villamosenergia-termelés 190 millió kWh volt, ami a 2006 utáni időszak rekordja volt. Jelentős segítséget nyújtott az erőmű javításában a Bank of China, amely 87 millió USD kölcsönt bocsátott ki (összesen a rekonstrukció 150 millió dollárba került). Ez a projekt volt a legnagyobb a Macedónia KJK és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok történetében, azonban több szakértő is Kína balkáni térnyerési szándékát látja a háttérben.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tančev, Ljubomir, 1945-: Dams and appurtenant hydraulic structures. Second edition. ISBN 978-0-203-57705-9 Hozzáférés: 2020. május 7.
- ↑ ВМРО контра СДСМ: Кој ja изгради ХЕЦ Козјак? (macedón nyelven). Радио Слободна Европа. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Dams and reservoirs, societies and environment in the 21st century : proceedings of the International Symposium on Dams in the Societies of the 21st Century, ICOLD-SPANCOLD, 18 June 2006, Barcelona, Spain. Berga, L. (Luis)–International Commission on Large Dams. Spanish National Committee. 2006. ISBN 978-0-203-96355-5 Hozzáférés: 2020. május 7.
- ↑ ЕЛЕМ: СДСМ манипулира со фактите за ХЕ Козјак (macedón nyelven). МКД.мк. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ „https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/18211/mediterran201801.pdf?sequence=1&isAllowed=y”.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ГЭС Козяк című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
