Kormeghatározás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kormeghatározás azért szükséges, hogy a földtörténeti és történelmi események sorrendjét megadhassuk. Ez az egyes kőzetrétegek képződései idejének, illetve a fosszíliák (egykori élőlények megkövesedett maradványai) és a különböző emberi eszközök korának meghatározásával lehetséges.

A kormeghatározásnak kétféle módja van: relatív és abszolút.

Relatív kormeghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az események sorrendiségét adja meg anélkül, hogy konkrét évszámokat adnánk meg. Például: kormeghatározás kráterszámlálással.

Abszolút kormeghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kőzetrétegek és régészeti leletek, illetve egyes események korát, idejét megközelítő pontossággal próbálja meghatározni években, évmilliókban. Eszköze a radiometrikus kormeghatározás. Ezen belül a régészetben a radiokarbon-vizsgálatot alkalmazzák.

Égetett agyagedényeknél a kormeghatározás módszere a termolumineszcencia. Pontossága ±15%.

Egyéb módszerek:

  • részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
  • kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
  • a fák évgyűrűinek használata (dendrokronológia)
  • obszidián hidratálásán alapuló KMH
  • fluor felszívódását alkalmazó KMH
  • biokronológia
  • aminosav alapú KMH
  • asztronómiai kronológia stb.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]