Kiss Mihály (kanonok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Kiss Mihály (1735 körül – Nagyvárad, 1800. április 10.) teológiai doktor, kanonok.

Élete[szerkesztés]

Nagyváradon működött a 18. század század végén. A bölcseletet a nagyváradi líceumban 11 évig tanította, a szemináriumban öt évig teológiai tanár és gáborjáni apát volt, azután váradolaszi plébános, később kanonok lett. Meghalt 1800. április 10-én, élete 65., kanonoksága 10. évében.

Munkái[szerkesztés]

  • A nemes szivű magyarokhoz intézett biztatás, melyet készített az ország gyűlése alkalmatosságával. Pozsony, 1796. (Költemény.)
  • A Melianus Gnatheret paisának megrontója, melyet írt... 1799. eszt. Pest.

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar Kurir 1800. I. 526. l.
  • A német hívség. Nagyvárad, 1806. 777. l.

További információk[szerkesztés]

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.