Kis-Pongrác projekt

A Budapest X. kerületében lévő Pongráctelep felújítására kezdeményezett Kis-Pongrác projekt a 2009-es első tervektől a 2010-2011-es pályázaton át a 2012-2015 között lezajlott megvalósításig tartott. Bár a projekt költségvetése csak részleges felújítást tett lehetővé, így is nagy hatással volt a lakótelep életére, célzottan befolyásolva annak jövőjét is. A projekt (pályázat) célja a Pongráctelep 20 társasházának, benne 74 szociális bérlakásának gépészeti felújítása, önkormányzati közintézményeinek (bölcsőde-óvoda) és közterületeinek megújítása, és a közösségi élet erősítése közösségi ház kialakításával, civil programok támogatásával.

A Kis-Pongrác projekt tervezett finanszírozásából az európai uniós támogatás 929,5 millió Ft volt, amihez társult az önkormányzati önrész 190,5 millió Ft-ja és a lakossági önrész mintegy 56 millió Ft-ja, vagyis az 1,176 milliárd Ft-os teljes pályázati költségvetés 79%-át az EU fizette, 16% az önkormányzati és 5% a lakossági önrész aránya. A tervezett befejezés határideje 2013.12.31 volt, amit többször hosszabbítottak végül 2015.05.31-ig.

2009 - Az elhatározás

2009-ben a kőbányai önkormányzat elhatározta, hogy pályázni fog az európai uniós társfinanszírozású Közép-magyarországi régió operatív programjában (KMOP) a Pongráctelep szociális városrehabilitációjára.

A kerületi önkormányzat kezdettől fogva „Kis-Pongrác” lakótelepként nevezi a Pongrác út 9. sz. alatt épült lakótelepet, néha „Nagy-Pongrác” néven utalva a Pongrác út 17. sz. alatti lakótelepre. A Kis-Pongrác elnevezést átvette az induló városrehabilitációs projekt, innentől kezdve hivatalosan ezt a nevet használták minden dokumentumban, jóllehet a helybeli lakosok sohasem nevezték így lakóhelyüket, ők mindig csak Pongrác út 9., Pongrác úti lakótelep, vagy egyszerűen csak Pongráctelep néven illetik szűkebb pátriájukat.

A X. kerületi képviselő-testület 1283-1285/2009. (VII. 16.) sz. Bp. Föv. X. ker. Kőb. Önk. határozataival döntött arról, hogy a KMOP Integrált Szociális Városrehabilitáció - Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja (KMOP-2009-5.1.1/A ill. I/B) pályázati konstrukció keretén belül pályázatot kíván benyújtani a Budapest, X. ker. Salgótarjáni út - Pongrácz út - Csilla utca - Gyöngyike utca által határolt ún. Kis-Pongrác lakótelep területére a 2009-ben kiírásra kerülő pályázat keretében, és pályázat önkormányzati önrészét maximum 300 millió Ft összegben az „esetleges kieső bevételekre képzett céltartalék" terhére biztosítani kívánja.

2009 - Igényfelmérés

A tervezéshez igényfelmérést végeztetett az önkormányzat a pongráctelepi lakosság körében. Első körben 2009. nyár elején a közös képviselők körében, személyes találkozó és az épületek szemrevételezése mellett kérdőíves igényfelméréssel rögzítették a lakóépületek általános műszaki állapotát, a korábban elvégzett felújításokat, a szükséges-tervezett felújítások tartalmát és a közösségek által javasolt, támogatott lakókörnyezeti fejlesztéseket. Az igényfelmérés elsősorban a társasházak felújítási programjának meghatározását szolgálta, azonban a lakókörnyezettel szemben támasztott elvárások megismerése is fontos szempont volt.

Következő lépésként a Pongráctelepen 2009. július-augusztus hónapban - az ELTE Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központjának kutatói kimondottan a szociális városrehabilitációs pályázat háttéranyagaként, a pályázati programot alátámasztó igényfelmérés szándékával reprezentatív kérdőíves szociológiai felmérést készítettek, melyet egy interjú sorozat is kísért. A kétféle feltárás tapasztalatait egy összefoglaló tanulmányban rögzítették.

Ezt időben követve, szeptember-október hónapban közösségfejlesztők készítettek személyes interjúkat a lakossággal, továbbá csoportosan találkoztak a telep közös képviselőivel, valamint a helyi intézmények vezetőivel. Emellett a polgármesteri hivatal több munkatársával folytattak feltáró beszélgetést. Ehhez kapcsolódott a terület egyéb adatainak összegyűjtése és feldolgozása, amelyet egy, a közösségi élet fejlesztésére irányuló tanulmányban összesítettek.

A 2001-es népszámlálás szerint 1783 fő élt itt, a szociológiai kutatáshoz használt kérdőívezés az itt található 890 lakásból minden második háztartást közvetlenül elért: összesen 461 családról, 957 családtagról tartalmaz információkat. A közösségfejlesztési feltárás során is szinte minden interjúalany pongráctelepi lakos első, vagy nagyon fontos helyen említette a közbiztonság problémáját, de az interjúkban hasonlóan fontosnak ítélték - ezzel erős összefüggésben - a fiatalok értelmes elfoglaltság iránt észlelt szükségletét, valamint a találkozóhely - közösségi tér hiányát.

Az akcióterület GYELV (SWOT) elemzése (stratégia alkotáshoz a négy fő szempontrendszer feltárása):

Erősségek	Gyengeségek
- Nagy zöldfelület - Alacsony tartós munkanélküliségi ráta - Építészetileg egységes, zárt terület - Lakossági szolgáltatások betelepítésének lehetősége - Kihasználatlan helyiségkapacitás a két „szolgáltatóházban" - Óvóhelyek ideiglenes hasznosításának lehetősége	- A lakótelep kedvezőtlen imázsa, fővároson és kerületen belüli kedvezőtlen megítélése - Rossz közlekedési, tömegközlekedési kapcsolatok - Magas munkanélküliségi arány - Komfort nélküli és alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya - Fővárosi Gázművek iparterületének közelsége - Rossz közbiztonság - Lakossági szolgáltatások hiánya - Alacsony vállalkozói jelenlét - Zárt, zsákszerű lakótelep - Erős zaj és rezgésterhelés a környező MÁV vasútvonalak miatt
Lehetőségek	Veszélyek
- Közterületek felújítása - Lakossági szolgáltatások betelepítése - Helyi munkaerő képzése, foglalkoztatása - Hátrányos helyzetűek és a kisebbség bevonása a rehabilitáció megvalósításába és fenntartásába - Fizetőképes lakosság betelepülése - A rehabilitáció megvalósításával nő a vállalkozók száma a területen	- Szegregáció növekedése - Lakosság elöregedése - Környezeti zaj és rezgésterhelések miatt lakossági elvándorlás - Munkaképes lakosság csökkenése - Munkanélküliség növekedése - Gazdasági környezet negatív változása

A pályázati dokumentáció benyújtásához szükséges előzetes akcióterületi terv (EAT) munkaközi anyagának összeállítása még 2009 szeptemberében megtörtént. Az EAT felépítése és tartalma a 2008. évi pályázati kiírás és EAT útmutató alapján került kialakításra, mivel a 2009. évi pályázati kiírás akkor még nem jelent meg.

A 2009-es tervek a későbbiekhez képest még nagyvonalúbb fejlesztéseket céloztak meg: a Pongráctelep 888 lakásának összevonásokkal kb. 600 lakássá csökkentését, parkolók bővítését, a régi szolgáltatóház helyén új, korszerű kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épületegyüttes építését a Pongrác út – Csilla utca sarkán. A lakótelep házai között lévő zöldterületek minőségi fejlesztésének tervezésébe, kivitelezésébe és a fenntartás megszervezésébe javasolja bevonni az ott élő embereket is.

2009. december – az Európai Uniós pályázat kiírása

2009. december 8-án hirdették meg a KMOP-2009-5.1.1/A jelű szociális városrehabiltációs pályázatot, mely támogatandó célként az alábbiakat fogalmazta meg:

„a szociális típusú városrehabilitáció alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A városok egyes társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészei fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényes, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák.

A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezete minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet javítása érdekében.A szociális célú városrehabilitáció különböző típusú célterületeket érinthet: a paneles lakótelepeken kívül szintén érintett területek lehetnek a nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredeti lakosság nagy részének megtartása mellett. A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása."

A pontos pályázati feltételek ismeretében az első forduló 2010. április 15-i határidejéig sikerült a 2009-es terveket a pályázatnak megfelelően kiegészíteni és átdolgozni. A pályázati anyag általános célként a Pongráctelep fizikai-társadalmi leromlásának megállítását tűzte ki, a lakótelep elszigeteltségének („szegregátum”) feloldását, felértékelődésének megindítását előmozdítva társadalmi, szociális integráló, életminőség javító és környezetjavító beavatkozásokkal.

2010 - A pályázat részletes kidolgozása

A projektjavaslat a terület megújítását célzó műszaki beavatkozásokból (zöldfelület-közterület megújítás, közösségi klub kialakítása, társasház felújítás) valamint azokat kiegészítő közösségépítő programelemekből tevődnek össze, az alábbiak szerint:

I. Lakófunkciót erősítő tevékenységek

- Társasházak közös tulajdonú részeinek felújítása, cseréje, korszerűsítése, úgymint tető, homlokzat, gépészet (víz-szennyvíz-gáz-áram), lépcsőházak, lépcsőházi nyílászárók.

- Társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások komfortosítása (fürdőszoba és WC helyiségek víz-szennyvíz vezetékhálózatának cseréje). 2009-ben a területen lévő 20 társasház mindegyike tartott társasházi közgyűlést, amelyen megvitatta a felújítási igényeket és határozatot hozott arról, hogy részt kívánnak venni az európai uniós projektben és az ehhez szükséges önrészt biztosítani fogják.

II. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek

- A volt közfürdő épületében a használaton kívül lévő volt pártiroda és szolgálati lakás Kis-Pongrác közösségi ház-klub kialakítása kapcsolódó eszközbeszerzéssel.

III. Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések

- A bölcsőde, óvoda és gyermekek átmeneti otthona épület tetőszerkezetének felújítása.

IV. Közterületek fejlesztése (városi funkció)

- Közterületek komplex felújítása.

- Zöldterületek, járdák, közösségi és városi terek, játszóterek, parkolóhelyek felújítása, kiépítése, hulladékgyűjtés helyszíneinek kialakítása.

- Térfigyelő kamerarendszer telepítése és csatlakoztatása a rendőrségi hálózathoz.

- Kapcsolódó eszközbeszerzés.

- Közutak forgalomtechnikai korszerűsítése, fejlesztése, parkolóhelyek kijelölése.

- Közműfejlesztés, közvilágítás korszerűsítése.

V. Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek

- Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő Pongrác Irodaház épületének külső felújítása.

VI. Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft") elemek. A Kis-Pongrác telep megújítását célzó műszaki beavatkozásokat közösségépítő és a foglalkoztatás javítását szolgáló úgynevezett „soft" (= nem építés jellegű) projektelemek egészítik ki.

- Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása, munkaerőpiaci, iskolai felzárkóztatási, képzési programok, családsegítő szolgáltatások, bűnmegelőzést elősegítő programok, tájékoztató fórumok, honlapfejlesztés, stb.

A „soft" projektelemek két részre oszlanak:

- A programalapnak nevezett közvetett támogatási forma alapítványoknak, egyesületeknek fog kisösszegű támogatást nyújtani a projekt keretén belül lebonyolítandó pályázat alapján; erre önkormányzati intézmény nem pályázhat.

- Az általános „soft" elemek között szerepelnek azon tevékenységek, amelyet konzorciumi partnerként bevont önkormányzati intézmények (Kőbányai Gyermekjóléti Központ, Pataky Attila Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola, Kőkert Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Non-profit Közhasznú Kft., Családsegítő Szolgálat) illetve a BRFK X. kerületi Főkapitánysága fognak ellátni.

Az általános „soft" elemekben közreműködő kerületi önkormányzati intézmények elsősorban saját teljesítésként fogják ellátni a feladatot: tehát nem megbízási szerződéssel, külső szakember alkalmazásával, hanem az önkormányzati intézményekben a projekt időtartamára (2,5 év) és az utánkövetési időszakban (további 3 év) határozott idejű jogviszonyban dolgozó munkatársak alkalmazásával. Ennek a projekt megvalósítási időszakára eső bér- és járulékterhei a projekt keretén belül elszámolhatók.

2010-2011 A pályázat beadása és elfogadása

2010 márciusára a tervezéssel megbízott MaHill Mérnökiroda Kft. elkészítette az előzetes akciótervet (EAT), ami alapján a benyújtott pályázatot 2010. augusztus végére előzetesen elfogadta a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. További átdolgozás után 2011. májusban benyújtotta a kőbányai önkormányzat a végleges tervet, aminek elfogadása után 2011. december 11-én kötötték meg a Támogatási Szerződést, és felállt a projekt végrehajtással megbízott Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. szervezetén belül önálló egységként a háromtagú projektmenedzsment Réthi Adrienn projektmenedzser, Frank István műszaki menedzser és Gera Zoltán soft menedzser részvételével.

A Kis-Pongrác projekt elfogadott finanszírozása

Projekt teljes bruttó összköltsége:

Projekt teljes bruttó összköltsége:	1.179.724.900.- Ft	100,00 %
Igényelt EU támogatás bruttó összege:	930.328.435.- Ft	78,86 %
Önkormányzati önrész bruttó összege:	178.407.090.- Ft	15,12 %
Lakossági és vállalkozói önrész:	70.989.375.- Ft	6,02 %

Konzorciumi partnerek

A projektgazda Kőbányai Önkormányzat a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében konzorciumi partnerként vonta be az általános soft elemekben közreműködő alábbi intézményeket:

- Kőbányai Gyermekjóléti Központ (ma BÁRKA Kőbányai Humánszolgáltató Nonprofit Kft.),

- Pataky István Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola,

- Kőkért Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Non-profit Közhasznú Kft.,

- Családsegítő Szolgálat,

- BRFK X. kerületi Főkapitánysága.

- a lakótelepen lévő, a felújítási programban szereplő valamennyi társasházat (20 társasház);

- Mravik Pál egyéni vállalkozó (Pongrác irodaház);

- a projektmenedzsment feladatokat ellátó és a soft elemek közül a programalapnak nevezett közvetett támogatási forma pályázati koordinációját ellátó Városfejlesztő Társaság (a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-n belül került kialakításra).

A konzorciumi partnerekkel a projektgazda együttműködési megállapodást írt alá.

2012-2015 A projekt végrehajtása

A 2012. januári nyitórendezvény után 2012 tavaszán közbeszerzési pályázatokon kiválasztották az óvoda-bölcsőde-gyermekek átmeneti otthona tetőszerkezetének felújítására, illetve az egész projekt műszaki ellenőri munkájára a nyertes vállalkozókat, valamint lebonyolították a soft elemekre meghirdetett mini-pályázatokat civil szervezeteknek. 2012. március 27-én bevonták a konzorciumi szerződésbe a 20 pongráctelepi társasházat, hogy az egyes társasházak részleges felújításaira külön közbeszerzési pályázatokat lehessen kiírni, a bírálóbizottságba bevonva a közös képviselőket is. 2012. május 18-án táblaavató rendezvény keretében Infopontot alakítottak ki a helyi nyugdíjas klubban, majd 2012. október 27-én a volt közfürdő épületben ünnepélyesen megnyitották a Pongrác Közösségi Házat, amelyben civil szervezetek, a kerületi rendőrség, a Pataky Szakközépiskola, a Bárka és a Kőkert is vállaltak képzési, közösségfejlesztési, információs, foglalkoztatási, stb. programokat. Ezek a programok jórészt 2013 végéig zajlottak le.

2012 szeptemberében lezárultak a társasházak felújításai részpályáztatásai, azonban a 20-ból 5 társasház esetében a nyertes pályázó a pályázatban meghirdetettnél nagyobb összegért vállalta volna a kivitelezést, ezért ezeknél a társasházaknál új közbeszerzési pályázati körre volt szükség. A többi 15 társasháznál 2013 tavaszán-nyarán zajlottak le a felújítási munkálatok. Az egyes társasházak részpályázatok keretében, a 15 %-os önrész vállalási teherbírásuk függvényében saját célokat tűztek ki, a legkisebb társasházi pályázat 5,78 millió Ft volt (867 ezer Ft-os önrésszel), a legnagyobb pedig 42,3 millió Ft (6,34 millió Ft-os önrésszel). A társasházak pályázatain kívül az összesen mintegy 74 önkormányzati szociális bérlakásban a belső víz- és szennyvíz vezetékrendszert cserélték.

2013 januárjában átszervezték a projektmenedzsmentet Réthi Adrienn elhalálozása miatt. Az új projektmenedzser Szabó Ágoston, az új műszaki menedzser Tóth György lett. 2013 nyár elején fakivágásokkal kezdődött zöldterületek megújítása, a váratlan lakossági tiltakozás miatt a projekt végül személyes bejárásokon egyeztette a kivágandó fákat. 2013 őszén új parkolókat építettek a Salgótarjáni utcában (a 37-es villamos töltése mellett), a Gyöngyike utca déli részében és a régi 1. és 10. épületek mögött. A Gyöngyike utca északi részére, valamint a Pongrác út mentén tervezett parkolók építését közműkiváltások miatt elhalasztották. Az új parkolók építésén kívül forgalomtechnikai korszerűsítést is végeztek: forgalomcsillapító szigetek építése mellett táblákkal és felfestett jelekkel egyirányúsították a Gyöngyik utcát, a Csilla utca nyugati részét és a belső (névtelen) utcákat, egy oldalra rendezve az úttest széleken való parkolási lehetőségeket.

2014. januártól a projekt teljes körűen átadta fenntartásra a Pongrác Közösségi Házat a kőbányai önkormányzat által megbízott BÁRKA Kőbányai Humánszolgáltató Központnak. 2014 tavaszán-nyarán (második körös közbeszerzési pályázat után) a maradék 5 társasháznál is lezajlottak a részleges felújítási munkálatok. Ebben a fázisban történt a 20 társasház közül csak két társasház pályázatában vállalt homlokzat felújítás is. A társasházak többségében „csak” a kevésbé látványos, de annál fontosabb tető és gépészeti felújítások történtek meg. 2014. nyárra elkészültek a közműkiváltás miatt halasztott parkolóépítések a Gyöngyike utcában és a Pongrác úton.

2014. nyár végétől kezdődtek a járdák újraaszfaltozása, valamint térkövezett és murvás kerti sétányok kiépítése, új padok, asztalok és szemetesek kihelyezése. Ezzel párhuzamosan zajlottak a kertészeti munkák: 146 új fa mellett új, rendezett cserjefelületek kialakítása, füvesítés. Az elhúzódó közbeszerzés miatt a kertészeti munkák végére, 2014. november-decemberre esett az árokásással járó közvilágítási korszerűsítés és 12 db térfigyelő kamera telepítése (az utca sarkokon, valamint az iskola előtt és mögött). A játszótér megkezdett felújítását a téli időjárás beköszöntével félbeszakították.

2015 tavaszán befejezték a játszótér felújítását és a kertészeti munkálatokat, majd 2015. május 15-én utcai záró rendezvénnyel fejezte be érdemi tevékenységét a Kis-Pongrác projekt.

Az ilyen városrehabilitációs projekteknél uniós előírás az egyes projekt fejlesztések állapotának 5 éven tartó megőrzési kötelezettsége. A Pongrác Közösségi Ház fenntartója a kerületi önkormányzat a BÁRKA Kőbányai Humánszolgáltató Központon keresztül, míg a közterületek (zöldterületek) karbantartásáért a Kőkert Kft. felel.

• 
  Felújított társasház, felújított közterületek.
• 
  Pongrác Közösségi Ház
• 
  Felújított zöldterületek.
• 
  Pongrác út - Salgótarjáni utca sarka, térfigyelő kamera, új parkoló, megújított közterületek.
• 
  A projekt forgalomtechnikai fejlesztései.

2011-2014 Projekten kívüli felújítások

A Kis-Pongrác projekttel párhuzamosan, de tőle (részben) függetlenül valósultak meg a következő felújítások a Pongráctelepen és a közvetlen környékén: a kőbányai önkormányzat 2011-ben az orvosi rendelőt, 2013-ban a Gyöngyike utca és az észak-déli irányú, rövid belső keresztutca aszfaltozását újította fel. 2012-ben a Fővárosi Csatornázási Művek kicserélte a Pongráctelep két főcsatornáját, ennek következményeként (nagyrészt) újraaszfaltozták a két kelet-nyugat irányú, hosszanti belső utcát. Végül a BKV szintén 2012-ben újította fel a 37-es villamos vonalán az elhasználódott Pongrác úti hidat; valamint 2014-ben a kerületi önkormányzat és a Honvédelmi Minisztérium zebra kialakítással rendezte a Zách utca – Salgótarjáni utca kereszteződésben a gyalogos átkelési lehetőségeket.

A Pongráctelepen látható, leromlott állagú műalkotások közül a Család c. szobrot a Budapest Történeti Múzeum Budapest Galéria újította fel teljes körűen 2013-ban, a Munka c. szobrot viszont a projekt újította fel. Nem felújítás, de ide tartozik az 1956-os pongráctelepi áldozatok emlékére 2013-ban a Kőbányai Önkormányzat és a Pongrác Egyesület által felavatott kisplasztika és emléktábla is a Pongrác Közösségi Ház falán.

Összegzés

A Kis-Pongrác projekt és a vele párhuzamosan lezajlott felújítások összességében emelték a Pongráctelep infrastrukturális állapotát, lakókörnyezeti nívóját, azonban a helybeli lakosságot nem nagyon sikerült bevonni a projekt előkészítésébe és végrehajtásába. A projekt által javasolt Szomszédsági Tanács nem alakult meg, a helybeli lakosok által eredetileg 2013-ban alapított Pongrác Egyesületet csak 2015 áprilisában jegyezte be a bíróság.