Királygráf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királygráf
8×8-as királygráf
8×8-as királygráf

Csúcsok számanm
Élek száma
Egyébösszefüggő
2-összefüggő (ha )

A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy királygráf (king's graph) olyan gráf, ami a sakkjátékban szereplő király nevű figura lehetséges lépéseit jeleníti meg egy sakktáblán: a csúcsok a sakktábla egy-egy mezőjét jelképezik, az élek pedig a legális lépéseket köztük. Specifikusabban, egy -es királygráf az -es sakktábla királygráfja.[1] A királygráf a sakktábla mezőiből képezett térképgráf, ahol minden mező egy csúcsnak felel meg, és két csúcsot akkor köt össze él, ha a mezőik éle vagy sarka közös. Előállítható két útgráf erős szorzatával.[2]

Jellemzése[szerkesztés]

Minden királygráf 2-összefüggő és rendelkezik Hamilton-körrel az elfajult n=1 vagy m=1 eset kivételével. A négyzetes királygráfok Hamilton-köreinek számát az (A140521 sorozat az OEIS-ben) sorozat, Hamilton-utainak számát az (A158651 sorozat az OEIS-ben) adja meg.

Az -es királygráf csúcsainak száma , éleinek száma . Négyzetes -es királygráf esetében a csúcsok száma , az élek száma ,[3] a kromatikus szám 1, ha n=1, 4 ha n≥2; az élkromatikus szám n=2-re 3, n≥3 esetben 8. Az -es királygráf pontosan akkor perfekt, ha

Az -es királygráf k hosszúságú köreinek száma az esetben a következő képletekkel fejezhető ki:

Királyprobléma[szerkesztés]

a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
A királyprobléma egy megoldása.

A királyprobléma azt a kérdést vizsgálja, hogy hány királyt lehet elhelyezni a sakktáblán anélkül, hogy bármelyikük ütésben lenne. A megoldás:[4]

Az, hogy az -es sakktábla minden mezőjének királlyal való támadásához hány királyra van szükség, az -es királygráf dominálási számával egyenlő:[4]

a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
A királygráfban a fokszámok a centrális helyzetű csúcsok 8 értékétől a szélek 5 értékén át a periferikus sarokcsúcsok 3 értékéig terjednek.


A királygráf csúcsainak szomszédsága a sejtautomatáknál használt Moore-szomszédságnak felel meg.[5]

Általánosítása[szerkesztés]

A királygráf egy általánosítása (kinggraph) négyszöggráfból állítható elő (ez olyan síkgráf, melyben minden korlátos tartomány négyszög alakú, és minden belső csúcsnak legalább négy szomszédja van) úgy, hogy a négyszöggráf minden négyszögű tartományához két átlót adunk.[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Chang, Gerard J. (1998), "Algorithmic aspects of domination in graphs", in Du, Ding-Zhu & Pardalos, Panos M., Handbook of combinatorial optimization, Vol. 3, Boston, MA: Kluwer Acad. Publ., pp. 339–405. Chang itt definiálja a királygráfokat: p. 341.
  2. Berend, Daniel; Korach, Ephraim & Zucker, Shira (2005), "Two-anticoloring of planar and related graphs", 2005 International Conference on Analysis of Algorithms, Discrete Mathematics & Theoretical Computer Science Proceedings, Nancy: Association for Discrete Mathematics & Theoretical Computer Science, pp. 335–341.
  3. "Sloane's A002943 ", The On-Line Encyclopedia of Integer Sequences. OEIS Foundation.
  4. a b King’s problem
  5. Smith, Alvy Ray (1971), "Two-dimensional formal languages and pattern recognition by cellular automata", 12th Annual Symposium on Switching and Automata Theory, pp. 144–152, DOI 10.1109/SWAT.1971.29.
  6. Chepoi, Victor; Dragan, Feodor & Vaxès, Yann (2002), "Center and diameter problems in plane triangulations and quadrangulations", Proceedings of the Thirteenth Annual ACM-SIAM Symposium on Discrete Algorithms (SODA '02), pp. 346–355.

További információk[szerkesztés]