Kiberkultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kiberkultúra nem pusztán a hagyományos kultúra internetes megjelenése, hanem önmaga is kultúrateremtő. A kiberkutúrának társadalmi hatásai is vannak. A kiberkultúra részét képezik a blogok, közösségi oldalak, chat, játékok, sőt az internetes mémek is. A kiberkultúra nem régóta létezik, és még a mai napig kialakulóban van. A kiberkultúra a társadalmi rendszer átértékelésével és átalakításával jön létre. Míg a hagyományos kultúra fogalmát abban definiáljuk, hogy a természet adta viszonyok átértelmezése és átalakítása, és ez a társadalmi rendszer alapja. Addig a kiberkultúra újraértékeli és újraalkotja a társadalmi viszonyokat.

Kiberkultúra és kiberközösség[szerkesztés]

A kiberkultúra új létformát képez, ezt nevezzük hálólétnek. A kiberkultúrát előállító és abban élő személy a hálópolgár. A hálópolgárt az információs technológia használata teszi képessé az átértékelésre. A hagyományos kultúrát a közösségek hordozzák, a kiberkultúrát pedig a hálópolgárok által fenntartott virtuális kiberközösség. A kiberközösséget a hálópolgárok alkotják, akik a világ bármely pontján élhetnek. Saját kultúrájukat, saját világuk nem sérül attól, hogy a hálólét polgárai. A hálólét formáját a kiberközösség, tartalmát a kiberkultúra adja. A hálólét egy újfajta létformát képvisel, mert a társadalmi viszonyokat átértékeli és átalakítja. Szemben tehát a hagyományos értelembe vett kultúrával ami a természet adta viszonyok átértelmezése és átalakítása.

Kiberkultúra és a tradicionális kultúra viszonya[szerkesztés]

A kiberkultúra lelőhelye az internet, de nem csak a kiberkultúra, hanem a hagyományos értelemben vett kultúra is megtalálható az interneten. A tradicionális kultúra értékeit megtalálhatjuk az interneten is, például újságok, online könyvek, könyvtárak, adatbázisok, ügyintézés, publikációk, különféle műalkotások megjelenése az interneten, de az e-mailezést is ide sorolhatjuk. A jellegzetes kiberkulturális létforma a különféle honlapok összeállítása, akár személyes vagy intézményi, és az ezekkel kapcsolatos foglalatosságok legyen az passzív, vagy aktív. A honlapok egy újfajta kulturális egységet hoznak létre, hiszen egyaránt építkeznek a hagyományos kultúra elemeiből, de a személyes választások is meghatározzák. A kiberkultúra szabadsága a populáris és a magas kultúra közötti szakadékot nem csak áthidalta, hanem a magas kultúrát jelentősen átértékelte.

Irodalom[szerkesztés]

  • Az észleléstől a nyelvig. Szerk.: Csányi Vilmos - Kampis György- Pléh Csaba Bp.: Gondolat 2004. 324. p.
  • Bujdosó Dezső: Társadalmi lét és kultúra. Bp.: Kossuth 1978. 208. p.
  • Frank Biocca: A kiborg dilemmája. Progresszív megtestesülés a virtuális környezetekben. 2000. Replika, 39: 179-195.
  • Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat 2005. 662. p.
  • Pierre Lévy: Cyberculture. Minneapolis: University of Minnesota Press 2001. 208. p.
  • Ropolyi László: Az internet természete. Bp.:Typotex. 2006. 405. p.


Külső hivatkozás[szerkesztés]