Keretantenna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A keretantenna egy csökkentett méretű sugárzó. Csökkentett méretéből adódóan kis hatásfokú antenna, leginkább vevőantennaként használják. Régen csöves rádiók dobozának belső oldalán képeztek ki több menetes tekercset, így tették alkalmassá a készüléket, hogy az erősebben vehető közeli rádióállomások jelét külső antennna nélkül is venni lehessen.

A keretantenna napjainkban sem vesztette el jelentőségét, több területen is használják vevőantennaként:

  • mivel enyhe irányhatással rendelkezik hosszabb hullámokon is, használják iránymérésre, zavarjelek felderítésére, "rókavadászatra".
  • mivel hosszabb hullámokra is kis méretben elkészíthető, mozgó megfigyelőállomások is használják.
  • mivel leginkább a rádióhullámok mágneses komponensére érzékeny, jelentős szerepe van hosszúhullámú rádiónavigációban.
  • Induktív alkalmazásokban, RFID, áruellenőrző.

Felépítése, méretezése[1][szerkesztés]

A keretantenna egy A területet bekerítő, n menetszámú tekercs. Sugárzási ellenállása λ hullámhosszon a következőképp számítható:

A keretantenna dipólusként működik, melynek hatásos hossza:

A heff-nek megfelelő dipólus-félhosszúság:

  • n - a keretantenna menetszáma
  • A - A keretantenna által bekerített terület (m2)
  • λ - az üzemi hullámhossz (m)
  • Rs - sugárzási ellenállás (Ω)
  • heff - hatásos magasság (m)
  • h0 - dipólus félhosszúság (m)
  • β - hullámtényező

A keretantenna iránykarakterisztikája[szerkesztés]

A keretantenna kvázi gömbsugárzó, de van egy nagyon keskeny szögtartomány, amelyben az antenna teljesen érzéktelen. Irányméréskor ezt a tulajdonságát használják ki, ugyanis amikor a tekercs tengelyirányban néz a jelforrás felé, akkor megszűnik a jel vétele. Mivel ez egy nagyon keskeny szögtartomány, így pontos, akár 1° körüli pontossággal van lehetőség iránymérésre.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Armando Garcia Dominguez. Antennák méretezése (1990). ISBN 963 10 8552