Kemofóbia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kemofóbia vagy kémiaellenesség a vegyi anyagoktól való irracionális félelem.[1] Megjelenéséhez nagymértékben hozzájárult Rachel Louise Carson 1962-ben megjelent Néma tavasz c. könyve, mely többek között a DDT környezetkárosító hatásait taglalta.[2] A 2010-es években az európaiak 30%-a szenved ebben a állapotban.[3]

Gordon Gribble vegyészprofesszor úgy véli, hogy a modern élelmiszerekben található adalékanyagok nem okoznak problémát, sőt sokszor jót tesznek. Azok a vegyületek, amelyeknek naponta ki vagyunk téve, kis dózisban nem veszélyesek. Gribble szerint az élelmiszer-ellenőröknek a patogén anyagokat, baktériumokat és gombákat kellene összpontosítani, ahelyett, hogy a növényvédő szerekre vagy az antibiotikumokra koncentrálnak.[2][4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kovács Lajos: Kemofóbia és -hisztéria. Szegedi Tudományegyetem. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  2. a b Gribble, Gordon W: Food Chemistry and Chemophobia. Food Security, 5. sz. (2013) 177–187. o. ISSN 1876-4517
  3. Nearly 40% Of Europeans Want A Chemical-Free World. ACHS, 2019. december 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  4. És Ön kemofóbiás?. Nyelv és Tudomány. (Hozzáférés: 2021. március 19.)