Ugrás a tartalomhoz

Keleti síkvidéki gorilla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti síkvidéki gorilla
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nemzetség: Gorillini
Nem: Gorilla
Faj: Keleti gorilla (Gorilla beringei)
Alfaj: G. b. graueri
Tudományos név
Gorilla beringei graueri
(Matschie, 1914)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú kategóriát.

A keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) a keleti gorilla három alfajának egyike, mely vadon ma már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő erdőkben él.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ennek a fajnak a felépítése sokkal robusztusabb, mint a nyugati síkvidéki gorilláé, törzse szélesebb, fogai hosszabbak, állkapcsa erősebb. Szőrzete fekete, mely a hímeknél, koruk előrehaladatával, más gorillákhoz hasonlóan ezüstösszürkére változik.

Élőhelye és táplálkozása

[szerkesztés]

A keleti síkvidéki gorilla elsősorban növényevő, táplálékának nagy részét levelek teszik ki. Megfigyelték, hogy egy növényről csak néhány levelet fogyaszt el, lehetővé téve ezzel a növény továbbélését. Elfogyasztja a gyümölcsöt, magvakat, bambuszrügyeket és rovarokat is.

Keleti síkvidéki gorilla

Testmérete

[szerkesztés]

A keleti síkvidéki gorilla a legnagyobb élő főemlős. A vadon élő felnőtt hím gorilla súlya meghaladhatja a 225 kg-ot, magassága a 183 cm-t, a fogságban tartott állatok még ennél is nagyobb tömeget érhetnek el.

Viselkedése

[szerkesztés]

A keleti síkvidéki gorilla békés és szociális lény, 5-30 fős csoportokban él. A csoportokban a nőstényeken és a kölykökön kívül általában egy ezüsthátú hím és néhány nem domináns hím él. Az ezüsthátú hím a csoport domináns vezetője (alfa hím). Ők vezetik a csoportot élelemszerzésük során, és ők védik a csoport tagjait veszély esetén. Ivarérettségüket elérve a hímek fokozatosan eltávolodnak csoportjuktól, ilyenkor egy ideig általában más fiatal hímek társaságában élnek, amíg nem képesek maguk is nőstényekkel csoportot alakítani.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstény gorilla 8 és fél hónapos vemhesség után ad életet egy vagy két kölykének. Az anya a kölyköt 12 hónapos koráig szoptatja. A kölyökgorillák 9 hetes korukban már másznak. 35 hetes korukban járnak. A kölykök 3-4 éves korukig maradnak anyjukkal, ivarérettségüket 11-12 éves korukban érik el.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]