Kecske kastély
| Kecske kastély | |
 | |
| Település | Šťáhlavy |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1790–1796 (?) |
| Építési stílus | neoreneszánsz |
| Tervező | Václav Haberditz, Johann Ignaz Palliardi |
| Építész(ek) | Václav Haberditz |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kastély |
| Tulajdonos | Csehország |
| Elhelyezkedése | |
 Kecske kastély
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 49° 40′ 36″, k. h. 13° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 40′ 36″, k. h. 13° 31′ 50″ | |
 | |
| Kecske kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kecske kastély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kecske kastély (Zámek Kozel, németül továbbra is Waldschloss) Šťáhlavy egyik fő nevezetessége a falu határában, az Úslava folyó ból leválasztott mesterséges tótól északra, nagy park közepén.
Története[szerkesztés]
A klasszicista vadászkastélyt a 18. század végén építették négyszárnyú, egyemeletes épületként egy téglalap alakú udvar körül. A kastély főépületét Václav Haberditz prágai építész tervezte Johann Adalbert Czernin (von und zu Chudenitz) királyi fővadászmester (Oberhofjägermeister) számára. Johann Ignaz Palliardi tervei alapján Václav Haberditz építőmester hamarosan hozzáépítette a szárnyakat és a hátsó épületet: a kastélykápolnát, a lovagtermet, a lóistállót és a lakájok/inasok helyiségeit.
Jan Václav Černín halála után a Waldstein grófok örökölték a birtokot, ami egészen 1945-ig az ő birtokukban maradt.
Ma a kastély állami tulajdon, amit a Cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet kezel.
Berendezése, látnivalói[szerkesztés]
A belső díszítés a híres prágai festő és dekoratőr Antonín Tuvora munkája; a legtöbb helyiség falfelületét szekkókal díszítette. Az eredeti bútorok a rokokó és a klasszicizmus korából származnak.
Állítólag Anton Heinrich Friedrich von Stadion kurmainzi államminiszter kiterjedt könyvtárának (1400 kötet) nagy részét (550 művet) ide szállították a Warthausen-palotából.
-
A kastély nyugati eleje szökőkúttal -
A várkápolna -
A "szalon"
Környezete[szerkesztés]
A kastélyt nagy park veszi körül számos egzotikus, a világ különböző tájairól importált fával. A parkot az 1870-es években František Xaver Franz kertész alakította át mai formájára.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cikkcím című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.