Katona Lajos (kohómérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katona Lajos
Született1866. április 21.[1]
Nagybánya[2]
Elhunyt1933. július 4. (67 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakohómérnök
IskoláiSelmeci Akadémia (–1889)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Katona Lajos (Nagybánya, 1866. április 21.Budapest, 1933. július 4.) kohómérnök.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Katona Lajos (1829–1902)[4] és Szobonya Karolina voltak.[5] 1889-ben végzett a Selmecbányai Akadémia hallgatójaként. Az osztrák-magyar államvasút társaság resicabányai vasműveinek szolgálatába lépett, s ott a nagyolvasztók főnöke lett. 1905-ben kilépett és magánmérnöki irodát nyitott. Tanulmányútjai során Európa és az USA csaknem minden nevezetesebb kohóművét meglátogatta. Utóbb a Ganz Vagon és Gépgyár acél- és vagonműhelyének főnöke lett.

Különösen a vaskohászat és a hengerlés kérdéseivel foglalkozott. Újszerű meglátásairól, újításairól beszámoló tanulmányait külföldi szakfolyóiratok is átvették. Elméleti síkon bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait később a svéd és amerikai kísérletek a gyakorlatban is igazolták.

Szobra az Öntödei Múzeum kertjében. Balás Eszter alkotása, 1984

Művei[szerkesztés]

  • Új alap a vas és acél gyártására közvetlenül az ércekből (Bányászati és és Kohászati Lapok, 1907)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]