Kategóriavita:Latin betűk

Latin betűk és betűkapcsolatok magyartól eltérő kiejtése

példák: [latin írásmód <jelentés> kiejtés]

a ejtése: mint a magyar á, amely azonban latinban lehet rövid is (szótárak jelölik csak a különbséget) [fama <hír, közvélemény> fáma]

e ejtése: e vagy é; (szótárak jelölik csak a különbséget)

y ejtése: i, vagy görög eredetű tulajdonnevekben ü; [Pinus sylvestris <erdeifenyő> pinusz szilvesztrisz]

ae ejtése: é; [Asarum europaeum < kapotnyak > azarum européum]

oe ejtése: ő; [Oedipoda coerulescens < kerepelő sáska > ődipóda cőruleszcensz] némely esetben külön o+e hangokat jelöl, ezt néha a helyesírás is jelöli [poëta <költő> poétá]

s ejtése: sz; [Cornus mas <húsos som> kornusz mász] [Sus scrofa <vaddisznó> szusz szkrofa]

c ejtése: magas magánhangzók (e, i, ae, oe, y) előtt c, minden egyéb esetben k; [Carabus violaceus <kékfutrinka> karabusz violáceusz]

ti ejtése: ci, ha utána magánhangzó következik és nem áll előtte s, t, x, minden egyéb esetben ti; [Helix pomatia <éti csiga> hélix pomácia] [Hepatica nobilis <májvirág> hepatika nobilisz]

qu ejtése: kv; [Quercus cerris <csertölgy> kverkusz cerrisz]

gu ejtése: ha utána magánhangzó áll gv; [Pinguicula vulgaris <lápi hízóka> pingvuikula vulgárisz]

ch ejtése: k(h); [schola <iskola> szk(h)olá] a kialakult gyakorlat szerint azonban a szó első magánhangzója előtt k, különben h [Chelidonium majus <vérehulló fecskefű> kelidónium májusz] [Echium vulgare <terjőke kígyószisz> ehium vulgare]

ph ejtése: f; [Elaphe longissima <erdei sikló> eláfe longisszima]

i ejtése: i, [Picus viridis <zöld küllő> pikusz viridisz ] de ha két magánhangzó között áll, vagy szó elején áll és magánhangzó követi, akkor ejtése: j. [Maius <májusi> májusz] [Iapetus japetusz]

rh ejtése: r, [Rhinolophus ferrumequinum <nagy patkósorrú denevér> rinolófusz ferrumekvinum]

Latin betűk és betűkapcsolatok magyartól eltérő kiejtése

Latin betűk és betűkapcsolatok magyartól eltérő kiejtése

példák: [latin írásmód <jelentés> kiejtés]

a ejtése: mint a magyar á, amely azonban latinban lehet rövid is (szótárak jelölik csak a különbséget) [fama <hír, közvélemény> fáma]

e ejtése: e vagy é; (szótárak jelölik csak a különbséget)

y ejtése: i, vagy görög eredetű tulajdonnevekben ü; [Pinus sylvestris <erdeifenyő> pinusz szilvesztrisz]

ae ejtése: é; [Asarum europaeum < kapotnyak > azarum européum]

oe ejtése: ő; [Oedipoda coerulescens < kerepelő sáska > ődipóda cőruleszcensz] némely esetben külön o+e hangokat jelöl, ezt néha a helyesírás is jelöli [poëta <költő> poétá]

s ejtése: sz; [Cornus mas <húsos som> kornusz mász] [Sus scrofa <vaddisznó> szusz szkrofa]

c ejtése: magas magánhangzók (e, i, ae, oe, y) előtt c, minden egyéb esetben k; [Carabus violaceus <kékfutrinka> karabusz violáceusz]

ti ejtése: ci, ha utána magánhangzó következik és nem áll előtte s, t, x, minden egyéb esetben ti; [Helix pomatia <éti csiga> hélix pomácia] [Hepatica nobilis <májvirág> hepatika nobilisz]

qu ejtése: kv; [Quercus cerris <csertölgy> kverkusz cerrisz]

gu ejtése: ha utána magánhangzó áll gv; [Pinguicula vulgaris <lápi hízóka> pingvuikula vulgárisz]

ch ejtése: k(h); [schola <iskola> szk(h)olá] a kialakult gyakorlat szerint azonban a szó első magánhangzója előtt k, különben h [Chelidonium majus <vérehulló fecskefű> kelidónium májusz] [Echium vulgare <terjőke kígyószisz> ehium vulgare]

ph ejtése: f; [Elaphe longissima <erdei sikló> eláfe longisszima]

i ejtése: i, [Picus viridis <zöld küllő> pikusz viridisz ] de ha két magánhangzó között áll, vagy szó elején áll és magánhangzó követi, akkor ejtése: j. [Maius <májusi> májusz] [Iapetus japetusz]

rh ejtése: r, [Rhinolophus ferrumequinum <nagy patkósorrú denevér> rinolófusz ferrumekvinum]