Kategória:Regionalizmus, területfejlesztés

A közgazdaságtanban a XX. századig a tér, mint befolyásoló tényező, szinte alig jelent meg. A XX. században azonban már számos közgazdász és földrajztudós - mint a regionális gazdaságtan másik "szülőjének" követője - felismerte ezt a hiányosságot, és a közgazdaságtan különböző területein kezdtek kutatásba a tér hatásait illetően (például az ipari vállalatok telephely-választását vizsgálták).

Az elmúlt században ennek köszönhetően különálló diszciplína lett a regionális gazdaságtan, létrejöttek az intézményi hátterei, a tudományos bázisai is. Magyarországon a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) fogja össze a szakma képviselőit. Számos felsőoktatási intézményben képeznek regionális gazdászokat (szakirányként), és több doktori iskola is működik e területen (Győr, Pécs, Debrecen).

A regionális gazdaságtan jelentősége az elmúlt évtizedekben az Európai Uniónak köszönhetően megnövekedett, hiszen az EU egyik célja az elmaradottabb térségek felzárkóztatása, amihez egyrészt a regionális gazdaságtan elméleti alapjait használja, másrészt a diszciplína gazdag kutatási lehetőségekhez jutott a gyakorlati megoldásoknak köszönhetően.

A térbeli társadalmi-gazdasági folyamatokba való (általában állami) beavatkozást nevezzük területfejlesztésnek, ami a regionális gazdaságtan jelenleg legelterjedtebb - attól nem teljesen különválasztható - területe. A területfejlesztés a nagyközönség számára ma leginkább a (főleg a társfinanszírozású, köznyelven "EU-s") pályázatokat jelenti.

A regionális gazdaságtan és a területfejlesztés témaköre igen szerteágazó, dinamikusan fejlődő tudományág, ezért megérdemel egy külön kategóriát a közgazdaságtan keretein belül.