Kataklázit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kataklázit kataklázison keresztül ment, azaz diszlokációs metamorf hatásra képződött, átalakult kőzet. Nem, vagy csak nagyon gyengén kifejlett palásságot mutat. Általában szögletes ásvány- és/vagy kőzettöredékekből áll, amelyeket finomszemcsés mátrix vesz körül. A mátrix és a nagyméretű töredékek anyaga azonos.

Típusai[szerkesztés]

  • Protokataklázit – Olyan kataklázitváltozat, amelyben a finomszemcsés mátrix részaránya csak 10-50%.
  • Mezokataklázit – A finomszemcsés mátrix mennyisége 50-90% között van.
  • Ultrakataklázit – A finomszemcsés mátrix mennyisége több, mint 90%.
  • Pszeudotachylit – Ultrafinom szemcsés, üveges vagy üvegesnek kinéző anyag, megjelenését tekintve a tűzkőre hasonlít. Képződése a tektonikai mozgás hatására a súrlódás következtében helyileg (néhány cm3-nyi térfogatban) a hőmérséklet annyira megnőhet, hogy az anyag megolvad, de mivel a környezete sokkal hidegebb, a megolvadás után szinte azonnal meg is dermed.

A diszlokációs metamorfitok rendszere[szerkesztés]

Mátrix
Irányítatlan szövet Irányított szövet
Laza Vetőbreccsa (törmelék > 30%) -
Vetőagyag (törmelék < 30%) -
Kötött Dörzsbreccsa durva (> 5 mm) -
finom (0,1-5 mm) -
mikro (< 0,1 mm) -
Kötött, a finomszemcsés anyag 10-50% Protokataklázit Protomilonit
Kötött, a finomszemcsés anyag 50-90% (Mezo)kataklázit (Mezo)milonit
Kötött, a finomszemcsés anyag >90% Ultrakataklázit Ultramilonit
Kötött, nagyméretű kristályokkal,
vagy kőzettörmelékkel
- Szemes milonit
(blasztomilonit)
100% kőzetüveg Pszeudotachylit Hialomilonit
Filloszilikát - Fillonit

Rokon kőzetek[szerkesztés]

milonit, dörzsbreccsa, vetőbreccsa, vetőagyag