Kaszkád
A kaszkád a magyar nyelvben francia-olasz eredetű szó (franciául: cascade, olaszul: cascata).
A kertkultúrában[szerkesztés]
Fő jelentéseként a kaszkád kisebb, többnyire mesterséges vízesés vagy zúgó, az ún. vonalas vízarchitektúra-elemek egyike. Gyakori egyes típusú (főként barokk, illetve rokokó) díszkertekben, amelyekben a műzuhatag a csörgedező patakot imitálja. Több, lépcsőzetesen elhelyezett vízmedencét összekapcsolva az átbukókon lezúduló víz egységes vízfüggöny benyomását kelti. Jelentős előnye, hogy párolgó és egyúttal porló víz frissíti és hűti a levegőt.
Legismertebb magyarországi példája a kettős vízlépcső a fertődi Esterházy-kastély déli homlokzata előtt.[1] Ugyancsak kettős vízlépcsőt alakítottak ki Bécsben a Belvedere palota kertjében.[2]
A fizikában[szerkesztés]
A kémiában[szerkesztés]
A vegyiparban kaszkádnak az egyszerű műveleti folyamatok sorba kapcsolásával kialakított műveleti egységeket nevezik. Így például az ellenáramú desztillálásnál a tányéros rektifikáló oszlopot állítják össze kaszkád rendszerben.
Az elektronikában[szerkesztés]
Közgazdaságban, pszichológiában[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gazlap: Fertőd, Esterházy kastélykert. [2015. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ táj-kert: Bécs történeti kertjei IV: "Szép kilátás", vagyis Belvedere
Források[szerkesztés]
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 636. o. ISBN 963-9257-02-8