Karakas Éva
| Karakas Éva | |
 | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1922. február 15. |
| Születési hely | Budapest |
| Halálozási dátum | 1995. május 6. (73 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | női nemzetközi nagymester (WGM) (1982.) |
| Női világbajnok | szenior (1991, 1992, 1994) |
| Élő-pontszám |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karakas Éva témájú médiaállományokat. | |
Karakas Éva (Budapest, 1922. február 15. – Budapest, 1995. május 6.) magyar nemzetközi sakknagymester, sakkolimpikon, nyolcszoros magyar bajnok, szenior sakkvilágbajnok, sakkpedagógus, szakíró, mesteredző.
Leánykori nevén Fürst Éva, majd Kertész Béláné, Karakas Gyuláné, és dr. Ladányi Ferencné néven is szerepelt. A női nagymesteri címet 1982-ben életműve elismeréseként kapta meg. Pályafutása során nyolcszor nyert magyar bajnokságot. Első női versenyzőnk, aki a világbajnokjelöltek között szerepelt. Négy alkalommal játszott a világbajnokjelöltek versenyén, háromszor nyerte meg a női szenior világbajnokságot. Hosszú éveken át a magyar levelezési sakkválogatott éltáblása volt.
A sakk sportágban az első magyar női mesteredző (1981).
Élete és sakkpályafutása[szerkesztés]
Sakkpályafutását a Kistextben kezdte, egy év múlva a Vörös Meteor tagja, majd az MTK-VM lett az egyesülete.[1]
28 évesen ült először sakktábla elé, és már a következő évben, 1951-ben Lángos Józsával holtversenyben első, a bajnoki címet eldöntő páros mérkőzés eredményeként kapott ezüstérmet a magyar bajnokságon. 1952-ben ismét ezüstérmes, majd 1954-ben és 1956-ban 1. helyezett, 1957-ben bronzérmes, 1958-ban és 1960-ban 2. helyezett. 1962-ben ismét bajnok, 1963-ban bronzérmes, 1965-ben és 1966-ban aranyérmes, 1967-ben bronz-, 1970-ben és 1971-ben ezüstérmes, és végül 1975-ben és utoljára 1976-ban, 54 éves korában ismét bajnoki címet szerzett. Utolsó bajnoki érmét, egy bronzérmet 1980-ban, 58 éves korában szerezte.
A női nagymesteri címet 1982-ben életműve elismeréseként kapta meg. Pályafutása során nyolcszor nyert magyar bajnokságot. Első női versenyzőnk, aki a világbajnokjelöltek között szerepelt:[1] 1955 és 1964 között négy alkalommal játszott a világbajnokjelöltek versenyén, háromszor nyerte meg a női szenior világbajnokságot.[2] Hat alkalommal játszott zónaközi versenyen, ebből két alkalommal az első helyen jutott tovább.[1]
Három ízben vett részt sakkolimpián, a magyar válogatott csapat éltáblásaként (1957, 1963, 1966).[3] Két alkalommal (1974-1979 és 1980-1986) szerepelt a levelezési sakkolimpián a magyar válogatottban.
Jelentős az edzői tevékenysége is: olyan női és férfi nagymestereket indított útnak, mint pl. a Polgár nővérek, Pintér József, Kas Rita vagy Ivánka Mária. A Támadás a király ellen című televíziós sakkműsor vezetője volt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Legfőbb eredményei[szerkesztés]
- 8 magyar bajnoki cím
- Világbajnokjelöltek versenye, Plovdiv, 1959 (7. hely)
- Női szenior világbajnokságon első helyezett: 1991, 1992, 1994
Publikációi[szerkesztés]
A magyar televízióban 1966-tól 1983-ig a Támadás a király ellen, a Csata fekete-fehérben és a Sakk-Matt című műsoroknak is vezetője, szövegírója volt, majd 1974-ben megjelent Támadás a király ellen című könyve, amely három kiadást élt meg.[1]
- Támadás a király ellen, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest (1974) ISBN 963 253 203 1
- Támadás a király ellen, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest (1976) ISBN 963 253 272 4
- Támadás a király ellen, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest (1986) ISBN 963 253 437 9
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1968)[4]
- Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozat (1983)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Szokács László (1992. december 10.). „Vendégségben sakkéletünk nagyasszonyánál, dr. Ladányiné Karakas Évánál”. Magyar Sakkélet 42 (8–9), 262–263. o.
- ↑ World Senior Chess Champions (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2014. június 28.)
- ↑ WOMEN'S CHESS OLYMPIADS (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. június 28.)
- ↑ (1968. december) „Kiváló és érdemes sportolóink”. Magyar Sakkélet 18 (12), 229. o.
- ↑ (183. december) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 33 (12), 284. o.
Források[szerkesztés]
- Szokács László (1992. december 10.). „Vendégségben sakkéletünk nagyasszonyánál, dr. Ladányiné Karakas Évánál”. Magyar Sakkélet 42 (8–9), 262–263. o.
- Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 148. — 100 000 экз. — ISBN 5-85270-005-3
- Ki kicsoda (1990) ISBN 963 784 028 1
További információk[szerkesztés]
- Karakas Éva játszmái a chessgames.com oldalon
- Mark-weeks.com
- Sakk.terasz.hu Archiválva 2016. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
