Kapoli Antal (fafaragó, 1893–1971)
| Kapoli Antal | |
| Született | 1893. október 27. Kisgyalán |
| Elhunyt | 1971. február 21. (77 évesen) Szigetvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kapoli Antal |
| Foglalkozása | juhász, népi iparművész |
| Kitüntetései | Népművészet Mestere díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ifj. Kapoli Antal (Gyalán, 1893. október 27. – Szigetvár, 1971. február 21.) fafaragó pásztor, Népművészet Mestere díjas (1953).[1]
Életpályája[szerkesztés]
Tekintélyes juhászcsaládba született, édesapja id. Kapoli Antal juhász, Kossuth-díjas népi iparművész, fafaragó. Még iskolába járt, de a nyári szünetben már „mustra birkát” őrzött. Tizenkét éves korában apja mellől, Mike-pusztára szegődött. Ettől kezdve sokszor változtatta helyét. 1912-ben Szövés-pusztán juhász, majd 6 évig Körmenden pásztorkodott. 1918-ban megint összekerült apjával. 1919-től tizenegy éven át Kopaszhegyen dolgozott. 1922-ben megnősült. Majd évenként váltotta helyeit, Somogysárd, Szenttamás-puszta, Ropó, Somogyhárságy, Ibafa követtk egymást. Itt három évet töltött, majd négy évet Kaposújlakon, ahonnan Kisszentlászlóra ment. 1946-ban felhagyott a pásztorkodással, Dióspusztára költözött. Itt élt haláláig, ahol állatai gondozásával és faragással foglalkozott. Hét gyermeke között csak egy fiú volt, de az már nem folytatta apja, nagyapja és ősei foglalkozását.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kapoli Antal. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 29.)
- Domanovszky György: A két faragó Kapoli. Budapest, 1955
- Domanovszky György: A két Kapoli. Corvina Kiadó, Budapest, 1983
- Manga János: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó, 1972