Kanyár Erika

Kanyár Erika
Született	Kanyár Erika Mária 1949. augusztus 21. Gyulafirátót - Veszprém megye
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar (sváb és szlovák felmenőkkel)
Élettársa	Exférje: Takács Bódis László tanár
Gyermekei	Takács Bódis Attila (1975) Takács Bódis László (1980-2007)
Szülei	Édesapja: Kanyár József banki főtisztviselő Édesanyja: Navratyil Klára
Foglalkozása	középiskolai tanár, közíró, költő
Kitüntetései	Pro Meritis-emlékérem (1998) Ranolder-díj (2013) Senior országos verspályázat (I. helyezések)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kanyár Erika Mária (Gyulafirátót, 1949. augusztus 21. –) magyar nyelv és irodalom–könyvtár szakos középiskolai tanár, író, költő, gyorsíró világbajnok.

Újságírói álnevei: Kyra, KEM, E. K., K. E.

Élete és munkássága

A Bakony lábánál elterülő Gyulafirátót községben született 1949-ben. Édesapja, Kanyár József munkásként kezdte pályafutását, majd tanulmányai elvégzése után banki főtisztviselő, édesanyja, Navratyil Klára háztartásbeli. Négyen voltak testvérek.

A gyulafirátóti Általános Iskolában 1963-ban végzett. Tanárai közül nagy hatást gyakorolt rá Dalányi József népművelő, író, Hadnagy László, a későbbi múzeumigazgató, valamint felesége Zelma, és Sebestyén Pál.

Miután édesapja felfedezte grafomániáját – beíratták a veszprémi Gyors- és Gépíró Iskolába, ahol két év múlva, 1965-ben kitűnő minősítéssel végzett, majd gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett 1969-ben. Ezután jelentkezett a Gyors- és Gépírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottságnál gyors- és gépírástanítói oklevél megszerzése céljából, ahol öt helyett egy év alatt letette valamennyi vizsgáját.

Tanári munkája

Frissen szerzett oklevelével – 21 évesen – gyors- és gépírást tanítóként kezdett dolgozni a veszprémi Közgazdasági Technikumban, ahol egészen nyugdíjazásáig, 2007-ig tanított. 1971-ben a Veszprémben a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége frissen alakult helyi csoportjának titkára lett. Mivel fontosnak érezte a diploma megszerzését, felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol levelező tagozaton 1977-ben magyar-könyvtár szakon államvizsgázott, majd a 90-es évek végén diplomáját még két másikkal egészítette ki: állampolgári ismeretek és készségek szakkal, valamint pedagógus szakvizsgával.

Az egyetem elvégzése után egy ideig párhuzamosan tanított szakmai tárgyakat és magyar nyelv és irodalmat, majd rábízták a gyors- és gépírás, később a magyar nyelv és irodalom munkaközösség vezetését. Több területen – gyors- és gépírás, ügyvitel – szakértőnek, szakmai és érettségi elnöknek is kinevezték. Munkahelyén tanügyi tanácsosi címmel is elismerték tanítási eredményeit. Két tanítványa kapott Kazinczy-emlékérmet, egyik tanítványa gyors- és gépírásban többszörös országos, illetve magyar bajnok volt, a római világversenyen pedig két aranyérmet szerzett, gyorsírásból és protokollból. Az 1990-es években elkezdett szakmai tárgyakat oktatni a felnőttképzésben: levelezés, ügyvitel, titkárnőképzés.

A kétezres évek elején alapító tagja volt a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének. Felnőttképzési szakértői vizsgát tett, és ebben a minőségében részt vett a felnőttképzési intézmények akkreditációjában, ellenőrzésében. Államtitkári javaslatra néhány évig az oktatási tárcát képviselte a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban, felnőttképzési szakértőként részt vett a szakgimnáziumi rendszer kidolgozásában.

Több évtizedes eredményes tanári tevékenységét, saját és tanítványaival elért kiemelkedő szakmai, pedagógiai eredményeit Veszprém városa többek között a legmagasabb pedagógiai kitüntetéssel – Ranolder-díjjal – ismerte el.

Szakmai eredményei

A gyorsírást – szellemi sportként művelve – részt vett az országos, majd a világversenyeken. 1985-ben a helyi csoportok országos gyors- és gépírásversenyen kategóriagyőztes lett. 1985-ben Szófiában az INTERSTENO 36. kongresszusával párhuzamosan rendezett világbajnokságon gyakorló gyorsírás kategóriában az első helyen végzett, majd két évvel később Firenzében harmadik lett. 1993-ban a mestergyorsírás kategóriájában világbajnoki 8. helyezést ért el. Az 1995-ös világbajnokságon a bajnoki kategóriában a 4. helyen végzett. 2003-ban a római világbajnokságon az 5. helyet szerezte meg. 2004-ben a világranglista 5. helyén állt. Több mint 20 évig a világ legjobb gyorsírói között tartották számon. 1980–1990 között választmányi tag volt a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségében.

A rendszerváltás előtti években bekapcsolódott a gyorsírói praxisba, országos értekezletekre, kongresszusokra hívták gyorsírónak. Az 1980-as évek végétől a tanítással párhuzamosan parlamenti gyorsíróként vett részt a rendszerváltozás vitáinak megörökítésében, az új parlament 1989-es megalakulása után pedig az Országgyűlés gyorsírói munkáiban – ezzel egészítve ki szerény tanári fizetését.

Közösségi tevékenysége

Fia tragikus halála után a közösségi tevékenységnek szentelte szabadidejét. Folyamatosan tagként, vezetőségi tagként, vezetőként részt vesz a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának alelnöke, a Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klub elnöke.

Családja

Az 1970-es évek közepén férjhez ment. Férje Takács Bódis László, aki szintén magyar nyelv és irodalom szakos tanár volt. Házasságukból két gyermek született: 1975-ben Attila és 1980-ban László. Házassága válással végződött 1992-ben. László fia 2007-ben balesetben elhunyt.

Tanulmányai

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – BTK Magyar Irodalomtörténeti Tanszék – magyar-könyvtár szak (1977)
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – BTK.Politikaelméleti Tanszék – állampolgári ismeretek és készségek szak (posztgraduális képzés – 1998)
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar – pedagógiai szakvizsga (posztgraduális képzés – 1999)

Irodalmi tevékenysége

AZ ÍRÁS AZ ÉLETÉBEN

Az írás mindig is meghatározó szerepet játszott életében: fiatal korában konkrét manuális tevékenységként, grafomániaként: folyóírásban rögzített versekként, dalokként; majd a gyorsírás tanításában és a gyorsírás – mint szellemi sport – művelésében. Húszéves korában naplót írt. A 80'-s évek elejétől tanári munkája mellett különböző publicisztikai műfajokban jelentek meg írásai. A rendszerváltozás idején neves politikai személyiségekkel készített interjúkat, az utóbbi évtizedben a Mária Rádió önkéntes riportereként hasznosította újságírói ismereteit. A 80'-s évek végétől novellái jelentek meg antológiákban, majd két prózai kötete, amely családjának legendáriumához kapcsolódik. Párhuzamosan verseket írt, amelyeket 2014 óta több verseskönyvben is közzétett.

Önálló kötetei

• Sváb golgota (dokumentumregény), Rím Könyvkiadó, Nyíregyháza – 1998. – 77 p. (Illusztrálta: Fülöp Lajos festőművész) ISBN 963-7868-33-x
• Profán passió (életrajzi triptichon) „Perspektíva 49” Bt., Veszprém – 2008. – 130 p. (Kanyár József életrajza; Címlapkép: Veszeli Lajos festőművész) ISBN 978-963-06-3670-4
• Smaragd énekek – válogatott versek (Költői arcélek sorozat – 21. ISSN 2063-3815) Rím Könyvkiadó, Budapest – 2013. – 64 p. (Illusztrálta: Ézsiás István grafikusművész) ISBN 978-615-5266-31-7
• A vigasz lángjai (verseskötet) Művészetek Háza, Veszprém, Vár Ucca Műhely – 2014. 74 p. (A borító, a képanyag: Szelényi Károly – fotóművész) ISBN 978-963-9105-86-7
• Jel az Univerzumban (haiku kötet) – Aposztróf Kiadó, Budapest, 2016. – 106 p. (Illusztráció: Kallai Sándor festőművész) ISBN 978-615-5604-18-8
• Megszentelt pillanat (verseskötet) Holnap Magazin Kiadó, Székesfehérvár, 2019. 66 p. (Illusztráció: Jáger István grafikusművész)
• Gondolatkristályok; Hungarovox, Bp., 2021

Lektori, korrektori tevékenység

• Ifjúságunk sötét gyöngyszemei – K. Veszprémi Nők Kereka. Egyesület, Veszprém, 2007
• Mi visszük át… – K. Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület, Veszprém, 2000
• Királylányok, múzsák, hitvesek – K. Veszprémi Nők Kereka. Egyesület, Veszprém, 2004
• Erős nők a sziklán – K. Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület, Veszprém, 2015
• Pillerné Auer Katalin: Göröngyös utam a Bakonyalján (memoár) lektor – Ajánlás
• H. Peterdy Ilona: Az úton… (verseskötet) Ajánlás, Kanyár Erika
• Elmúlt idők tanárai (A Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klub 40 éves története) K. Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klub – 2014 – szerkesztő
• A Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klub 45 éves története – 2019 – szerkesztő
•  H. Peterdy Ilona – Zigó Horváth Kornélia: Csengők meséi, Lektor: Kanyár Erika – Nyomdakész Kft., Veszprém, 2020

Egyéb szépírói megjelenések, fontosabb publicisztikák

Közel száz – különféle műfajú – publicisztikai írás a megyei napilapokban, országos szakmai periodikákban (Köznevelés, Gyors- és Gépírók Lapja, új nevén Szó-Világ, Pedagógusok Lapja, Mester és tanítvány, Magyar Múzsa, Hevesi Napló stb.), és rendszeresen jelentek meg interjúi a Veszprémi Naplóban

Irodalmi lapokban

• AGRIA VII. évf.  22. sz., 2013 tavasz – Kiss Benedek ’70;  59. p. – Kanyár Erika Mária : Hetvenkedésre – Kiss Benedek 70. születésnapja margójára

• AGRIA VII. évf. 22. sz. 2013 tavasz 185. p.  In memoriam Cseh Károly – Kanyár Erika Mária: Újabb létlelet

• AGRIA XIII. évf. 3. sz. 2019. ősz, ARTériák 244. p. – Kanyár Erika: Napok romjai; Időtorzó
• Kelet Felől VII. évf. 2000/1 – Kanyár Erika: Rekviem a vén diófáért 34. o.
• Kelet Felől XXI. évf. 2014. 8. – Kanyár Erika: Aphroditéhez
• VÁR UCCA 46. sz. 2014/4. szám Könyvről könyvre – Madár János: Három könyv
• VÁR UCCA – 41. sz. 2013/3. sz. Kanyár Erika Mária: Zarándokének
• Mester és Tanítvány – Könyvismertetés: Boros Edit: Hontalan idők sodrásában – 2004. november 4. szám, 191-192. p.

• Mester és Tanítvány – Pedagógusok írták – Kanyár Erika: Rekviem a felkiáltójelért – 2005. április 6. szám,  138 p.

• Mester és Tanítvány – Aktuális – Kanyár Erika: A köznevelés: nemzeti ügy – Konferencia Tapolcán – 2005. november – 8. szám., 150. p.

• Mester és Tanítvány – Portrék – 2006. április – 10. szám. 118. pl. Kanyár Erika: Nemzeti mitológia filmkockákon (Koltay Gábor)

• (1988. június 1.) „A Háború és békétől a Haláltáncjátékig. Beszélgetés Margitai Ági Jászai-díjas érdemes művésszel”. Napló 44 (130), 5. o. 
• (1988. június 22.) „„Az ember drámai lény...” Hegedűs D. Géza portréjához”. Napló 44 (148), 4. o. 
• (1991. január 24.) „Nemcsak reformra lenne szükség... Beszélgetés Beke Katával”. Napló 47 (20), 5. o. 
• (1995. július 14.) „Merre tovább, oktatásügy?”. Napló 51 (164), 7. o. 
• (1996. július 13.) „Nők a politika porondján Beszélgetés dr. Kóródi Máriával, az Országgyűlés alelnökével”. Napló 52 (163), 6. o. 

• AGRIA, XIII. évf. 3. szám – 2019. ősz – Napok romjai; Időtorzó – 244. p.
• SÉD 22. (veszprémi kritikai lap) V. évfolyam, 2019. 5. szám 25-26. – Eljő az ének... (recenzió Buzás Huba új köteteiről)

Antológiákban

• Visszhang – K. – Független Alkotók Országos Szövetsége, Eger, 1996
• Labdázó angyalok (Novellák) Alterra K., Bp., 1997
• Itt járunk köztetek – 1997/1. – K. Hegyaljai Alkotók társulása, Szerencs, 1997
• Amilyen A mi időnk – esszékötet – Kairosz K., Bp., 2007
• Égtájak – K. Hegyaljai Alkotók Társulása, Szerencs, 2007
• Határtalan – K. Hegyaljai Alkotók Társulása, Szerencs, 2014
• Márai nyomdokán – A színésznő – Raszter K., Csongrád – 2014
• Legszebb emlékeink kapcsos könyve – K. NYOSZ, Győr, (2014)
• Több mint HAT – K. Hegyaljai Alkotók Társulása, Szerencs, 2015
• Arcok és énekek – Rím K., Bp.,  2010., 2011., 2012., 2013., 2014., 2015
• Szó-kincs 2016 – Aposztróf K., Bp., 2016
• Szép szavú szolgálat  – Veszprém Honismereti Egyesület K., Veszprém, 2017. Nyugdíjasok irodalmi antológiája
• Anya csak egy van; Szerelmünk megsárgult lapjai – NYOSZ K., Győr, 2017
• Veszprémi Irka – Arany Elefánttyúk Társaság, Veszprém, 2018
• Szó-kincs 2018 – Aposztróf K., Bp., 2018
• Kis karácsony HAT Karácsony – K. Hegyaljai Alkotók Társulása, Szerencs, 2018
• Csillagösvény – Holnap Magazin K., Székesfehérvár, 2018
• Nyugdíjasok irodalmi antológiája 2018.– Az otthon zöld füvén; Családi körben – NYOSZ K., Győr, 2019)
• A múlt hangjai – Holnap Magazin K. Székesfehérvár, 2019
• Kortárs körkép 1. – Holnap Magazin K., Székesfehérvár, 2019)
• Tündérkezek – Együtt könnyebb! – Holnap Magazin K., Székesfehérvár, 2019
• A kandalló melege – Holnap Magazin K., Székesfehérvár, 2019

Irodalomszervező tevékenysége

• A '90-es évek közepétől: Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata

Művészete

„Szociografikus érzékenységgel szólal meg prózaköteteiben. Pszichoanalitikus elemzéssel, mélylélektani oknyomozással keresi a történelem kegyetlen pillanatainak mikéntjét. Ebben az önmegszólító, őseit kereső kényszerben – elkerülhetetlenül – érintkezik nála a családi legendárium, az emlék és a történelem tényszerűsége. A két családtörténeti könyv után mélyebbre ásott. Amit nem tudott elmondani a próza nyelvén – a próza eszközeivel – a költészet világába építi be. A visszhang, az időből és a történelemből visszaverődő hang sajátos fénytörésen át visszhangzik fel a jelenben. A hang és a szín keveredése, a múlt és a jelen egyidejűsége drágakővé válik lírai alkotásaiban. A szinesztéziának, a metaforikus egybevillanásnak és a tér-idő elválaszthatatlanságának ezernyi mozzanata összegződik lírájában. A lét-nemlét legfontosabb kérdésköreit taglalják költeményei.” (Smaragd énekek – Rím K. Bp., 3-4. p.)

Társasági tagságai

• Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata – alelnök
• Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klub, Veszprém – elnök
• Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (alapító tag, titkár, választmányi tag – közel egy évtizeden keresztül, majd tag)
• Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége választmányi tag (évtizedeken keresztül), választmányi póttag
• Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesülete – alapító tag
• Mentálhigiénés Egyesület (önkéntes tevékenység a lelkisegély-szolgálatban)
• Hegyaljai Alkotók Társulása alapító – tag
• Kárpátháló Egyesület – tag

Díjak és elismerések

• Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) senior vers- és prózaíró pályázat: megosztott: országos I. helyezés (2015), III. helyezés (2017), I. helyezés (2019)
• Pro Meritis emlékérem (1998)
• Brusznyai-díj (2004)
• Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
• Ranolder-díj (2013)
• Dr. Borsi Lőrinc-emlékplakett, Oklevél – 2016.
• Veszprém város polgármesteri Oklevele (civil szervezeti és irodalmi munkásságáért) – 2019

Források

• Toldi Éva (2004. január 28.). „Húszéves kora óta van a katedrán”. Napló 60 (23), 7. o. 
• Horváth Éva (2011. április 17.). „Gyorsírás és gyógyító kommunikáció”. Napló 67 (16), 5. o. 
• (1984. augusztus 15.) „A gyorsírás határa – az emberi lélek”. Napló 40 (191), 4. o. 
• (1992. január 13.) „A „betűvetés” világbajnoka”. Népszabadság 50 (2), 5. o. 
• Váci Mihály Irodalmi Kör – 1997
• Veszprém Megyei Kortárs Életrajzi Lexikon – 2001
• WHO IS WHO MAGYARORSZÁGON – 2005
• KI KICSODA a magyar oktatásban II. kötet – 2007
• Veszprém Megyei Helytörténeti Lexikon – 2016

További információk

• Boros Edit (1995. augusztus 1.). „Ismét a legjobbak között”. Napló 51 (179), 7. o. 
• (2017. december 5.) „Nem vágyott parnasszusra”. Napló 73 (283), 12. o.