Kakujay Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kakujay Károly
Született 1840. augusztus 13.
Bruckenau
Elhunyt 1914. december 30. (74 évesen)
Albertfalva
Nemzetisége magyar
Foglalkozása királyi tanácsos,
tanfelügyelő

Kakujay Károly (Bruckenau, Temes megye, 1840. augusztus 13.Albertfalva, 1914. december 30.)[1] királyi tanácsos és királyi tanfelügyelő, Kakujay Gyula hírlapíró bátyja.

Életpályája[szerkesztés]

Kakujay József és Erwerth Margit fiaként született, vallása római katolikus. 1857-ben végezte a verseci reáliskolát, 1859-ben a budapesti képzőintézetet. Ugyanebben az évben az oravicai főelemi iskolához nevezték ki rendes tanítónak, ahol 1872-ig működött; ekkor a Temesvár-belvárosi községi iskolánál mint rendes tanító 1876 novemberének végéig működött, amidőn a Temesvár-gyárvárosi községi fi- és leányiskolák igazgatójának választották meg. 1879. január 15-én temes vármegyei magyar királyi másod-tanfelügyelőnek nevezték ki. 1884. november 4-én a temes vármegyei tanítók, tanítói működésének 25. évfordulója alkalmával ezüst babérkoszorúval tisztelték meg; 1890. július 14-én Csongrád vármegyei, október 30-án Fogaras vármegyei tanfelügyelővé választották; 1893. június 22-én Brassó vármegyébe helyezték át. 1895. szeptember 25-én a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte. Elhunyt 1914. december 30-án reggel 2 órakor; neje Schiessel Anna volt.

Pedagógiai cikkei és könyvismertetései a Néptanítók Lapjában (1868. Olvasókönyveink); az Ungarischer Schulboteban (1868–72.) és az Ungarische Schulzeitungban (1873. Auf welche Weise kann die ungarische Sprache in Volksschulen mit deutscher Unterrichtssprache erfolgreich gelehrt werden, koszorúzott pályamunka, 1874–75.); a Temesi Lapokban (1872–73.); a temesvári községi iskolák Értesítőjében (1874. a bécsi világkiállításban tett paedagogiai-didaktikai tapasztalatait írta le); a Józsa Mihály által szerkesztett Brassóvármegye népoktatási tanintézeteinek monographiájában (Brassó, 1896. A brassómegyei tanító-egyesület fejlődéséről és feladatáról) sat.

Munkái[szerkesztés]

  1. Magyar nyelvgyakorló és olvasókönyv Magyarország nem magyar ajkú népiskolái számára. I., II. évfolyama. Bpest, 1873., (2. kiadás 1875. I. évf. 11. k. 1888., II. 9. k. 1888., 10. bőv. k. 1889.), III., IV. évf. U. ott, 1875. (IV. 4. átdolg. k. 1888.), V., VI. évf. 1880. (Az I. évfolyamból eddig 10 kiadás, II. 8. k., III. 6 kiadás jelent meg u. ott, összesen 500,000 példányban. Az I. és II. rész németül u. ott, 1873., 3. kiadása 1876. u. ott; megjelent még bolgár kiadása u. ott, rumén átdolgozásban Temesvárt, 1883., 2. kiadása Aradon, 1889., szerbül Ujvidéken.)
  2. Deutsches Sprach und Lesebuch für ungarische Volksschulen, I. und II. Jahrgang. Bpest, 1876. (2. kiadás. U. ott, 1886).
  3. A német nyelvoktatás magyar népiskolák számára. Segédkönyv a tanítók számára. U. ott, 1876.
  4. A temesmegyei népoktatás ügye. Temesvár, 1884. (Különny. a m. orvosok és természetvizsgálók XXIII. nagygyűlésének Munkálataiból.)
  5. A természetrajzi oktatás vezér- és kézi könyve. Bpest, 1885. (Németül: U. ott, 1885.)
  6. Helyrajzi emlékmű a magyar orvosok és természetvizsgálók 1886. évi aug. 22-től 26-ig Buziás-Temesvárott XXIII. vándorgyűlésére. Temesvár, 1886. (Különnyomat Brauer Armin, A temesmegyei tankerület népoktatásügye c. munkájából)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve az albertfalvai polgári halotti akv. 16/1914. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]