Kézisúlyzó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balra: fix egykezes súlyzó; jobbra: egykezes menetes rúd, melyre többféle tömegű súlytárcsa kerülhet
Az ókori görögök által használt halterek

A kézisúlyzó a súlyzós edzés során használt súlyzók egyik fajtája, a kétkezes súlyzórudakkal ellentétben egy kézzel használatosak.[1]

Története[szerkesztés]

Római nők sportolás közben, halterrel; Villa Romana del Casale, Szicília, 4. század

Tradicionálisan az ókori görögöknek tulajdonítják a kézisúlyzó elődjének feltalálását. A haltert (ἁλτῆρες, altiresz) használták súlyemeléshez és távolugráskor is, de korai írások szerint izomerősítésre is használták őket, a mai súlyzós gyakorlatokhoz nagyon hasonló módon.[2][3][4] Pauszaniasz Periégétész a haltert kerekded, de nem teljesen kerek, inkább hosszúkás alakú eszköznek írta le, melynek nyílásába úgy helyezték az ujjakat, mint egy pajzs fogantyújába. Ólomreszelékkel tették őket még nehezebbé.[5] A Római Birodalomból fennmaradt mozaikok tanúsága szerint nők is edzettek kézisúlyzókkal.

A középkorban Thomas Elyot igyekezett felhívni a figyelmet a testedzés hasznosságára és visszanyúlt a görög és római halter használatához.[6] Az egyik legfontosabb, testgyakorlással kapcsolatos kiadvány Girolamo Mercuriale De arte gymnastica (A testgyakorlás művészetéről) című munkája 1569-ből, melyben többek között a medicinlabda elődjét és kézisúlyzós gyakorlatokat is javasolt az egészség megőrzése érdekében. A későbbi évszázadokban a súlyzós edzés egyre népszerűbbé vált.[7] Még Benjamin Franklin levelei is arról tanúskodnak, hogy súlyzós edzésekkel tartotta magát karban, kézisúlyzókat használt.[8] A 19. században már elterjedtnek számított a kézisúlyzók és a súlyzórudak használata. A német származású Charles Beck 1828-as A Treatise on Gymnastics című könyvében 17 kézisúlyzós gyakorlatot ír le, és azzal kezdi a leírásukat, hogy „ezek [a súlyzók] túl ismertek ahhoz, hogy különösebb bemutatást igényeljenek.” 1901-ben Theodore Siebert megnyitotta Németország első testgyakorló edzőtermét, ahol kézisúlyzókat és súlyzórudakat használtak. Eugene Sandow, akit a modern testépítés atyjaként tartanak számon, az 1900-as évek elején már saját gyártmányú kézisúlyzóit reklámozta.[9]

Indiában egy bunkósbothoz hasonló eszközzel edzettek már ezer évvel ezelőtt is.[10][11]

Típusai[szerkesztés]

Selectorized dumbbells

A 17. századra kialakult a kézisúlyzók ismert formája, amely egy rövid rúd, két végén egyenlő súllyal.[12]

  • Állítható kézisúlyzó: egy fém rúdból áll, melynek két oldalára tetszőleges tömegű súlytárcsa erősíthető. A rúd általában menetes, melyre csavarral rögzítik a tárcsákat, vagy sima, ilyenkor a tárcsákat szorítógyűrű segítségével rögzítik.[13]
    • Selectorized dumbbells: az állítható kézisúlyzók újabb fajtái; az egyik típus a súlyok váltását egy tárcsázó tekerésével teszi lehetővé, így nem kell lecsavarni és leszedni, majd feltenni a tárcsákat; a másik típus egy mágneses pecek segítségével teszi állíthatóvá a súlyok váltását, hasonlóképpen a kábeles súlyállványokon („csiga” vagy „edzőtorony”) használt módszerhez.[14]
  • Fix kézisúlyzó: ezek a súlyzók állandó súlyúak, készülhetnek öntöttvasból, sokszor gumírozott borítással; illetve műanyagból, ilyenkor a súlyt homok- vagy betontöltet adja.
Különleges típusok
  • Thomas Inch-súlyzó, avagy „172”: 6 cm átmérőjű fogantyú, tömege 78 kg[15]
  • Millennium-súlyzó: 6 cm átmérőjű fogantyú, tömege 103 kg[16]
  • Cirkuszi súlyzó (circus dumbbell, CDB): az utazó cirkuszok erőművészeinek súlyzói alapján kialakított, látványos méretű, eltúlzott végű, széles fogású súlyzó[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bár a szótárak a dumbbell és a barbell kifejezéseket egyaránt kézisúlyzónak fordítják, a barbellt kétkezes súlyzónak vagy rúdnak szokás nevezni.
  2. Athletics in the Ancient World (en nyelven). Courier Corporation, 153. o. (2002. április 29.). ISBN 978-0-486-42486-6 
  3. Getting Stronger: Weight Training for Sports (en nyelven). Shelter Publications, Inc., 388. o. (2005. április 29.). ISBN 978-0-936070-38-4 
  4. Ancient Greek Athletics (en nyelven). Yale University Press, 64. o. (2004. április 29.). ISBN 978-0-300-11529-1 „halteres halter.” 
  5. John Blundell: The muscles and their story, from the earliest times pp. 304–305. Chapman and Hall, 1864
  6. Thomas Elyot. XVII. Exercises whereof cometh both recreation and Profite, The Boke named The Governour. J. M. Dent & Co (1531). Hozzáférés ideje: 2020. április 14. 
  7. Jan Todd. „As Men Do Walk a Mile, Women Should Talk an Hour: And Other Pre-Enlightenment Thought on Women and Purposive Training”. Iron Game History 7 (2&3), 64. o.  
  8. Stanley Finger. Doctor Franklin's Medicine. University of Pennsylvania Press, 307. o. (2012). ISBN 9780812201918 
  9. Jurgen Giessing, Jan Todd. „The Origins of German Bodybuilding: 1790-1970”. Iron Game History 9 (2), 8–20. o.  
  10. Heffernan, Conor: INDIAN CLUB SWINGING IN NINETEENTH AND TWENTIETH-CENTURY INDIA AND ENGLAND
  11. Heffernan, Conor. Indian club swinging in nineteenth and twentieth-century India and England (en nyelven). Faculty of History, University of Cambridge (2016. július 5.) 
  12. Dumbbell training. Human Kinetics, xii. o. (2014. január 18.) 
  13. Ironmaster: Adjustable Dumbbells vs Fixed Dumbbells: Which Dumbbell Set Should You Buy? (amerikai angol nyelven). Ironmaster , 2018. június 14. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  14. The Best Adjustable Dumbbells for 2019 (angol nyelven). Wirecutter: Reviews for the Real World . (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  15. INCH 101: Mark Henry's Successful Lift With Inch Dumbbell!. bodybuilding.com, 2008. március 30. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  16. Odd Haugen Deadlifts Millenium DB. IronMind. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  17. Get Stronger Single-Handedly: Starting with the Strongman Circus Dumbbell. BarBend. (Hozzáférés: 2020. április 14.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap