Josip Pliverić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josip Pliverić
Született1847. február 4.[1]
Újgradiska
Elhunyt1907. július 17. (60 évesen)[1]
Zágráb
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozásajogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Josip Pliverić témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Josip Pliverić (Újgradiska, 1847. február 4.Zágráb, 1907. július 17.),[2] horvát jogász, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora. Az ő nevéhez fűződik a modern horvátországi alkotmányjog kidolgozása.

Élete[szerkesztés]

1874-ben doktorált Bécsben. 1875-től általános állam- és nemzetközi jogot, horvát-magyar és osztrák közjogot tanított a Zágrábi Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1881–83 és 1892–94 között a kar általános jogtörténeti docense, 1881–82, 1889–90, 1895–96 között dékánja, 1892–93 és 1904–05 között az egyetem rektora volt.

Prominens unionista politikusként 1893 és 1906 között a horvát parlament képviselője, 1897 és 1905 között a magyar-horvát országgyűlés képviselője volt. Munkáiban bizonyította a teljes horvát államiság megőrzésének szükségességét a horvát-magyar rendezés után is. Megvédte ezt az elméletet olyan neves nemzetközi jogászok előtt, mint például Jellinek heidelbergi professzor.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Pravo medjunarodno u historijskom svom razvitku (Mjesečnik, 1876),
  • Pravni odnos Hrvatske prema Madžarskoj (Das rechtliche Verhältnis Kroatiens zu Ungarn, 1885),
  • Prinosi ugarsko-hrvatskomu zajedničkom državnom pravu (Beiträge zum Ungarisch-kroatischen Bundesrechte, 1886),
  • Hrvatska država (Der kroatische Staat, 1886)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  2. Hrvatska encikopedija

Források[szerkesztés]