Joseph Smith

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Smith
Joseph Smith, Jr. portrait owned by Joseph Smith III.jpg
Joseph Smith
Született
1805. december 23.
Elhunyt
1844. június 27. (38 évesen)

ifj. Joseph Smith (1805. december 23.1844. június 27.) amerikai vallási vezető, a mormonizmus megalapítója.

Származása és fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joseph Smith hat nemzedékre visszamenően amerikai volt, ősei az 1600-as években vándoroltak Angliából Amerikába.[1] 1805. december 23-án született a Vermont állambeli Windsor megye Sharon városában. Szülei id. Joseph Smith és Lucy Mack Smith gazdálkodók voltak. A tizenegy gyermek közül ő volt az ötödik. Édesapja elveszítette az első családi birtokát, és az azt követő években számos pénzügyi kudarcot szenvedett. A Smith család többször kényszerült költözni, miközben édesapja gazdálkodott, elszegődött mások farmjára, kereskedést nyitott vagy iskolában tanított.

A fiatal Joseph bátorsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Smith család New Hampsire állam West Lebanon városában élt, amikor egy halálos tífuszjárvány támadta meg a közösséget, amely addig 3000 halálesetet okozott Új-Anglia területén. Joseph ekkor 7 éves volt, és a kéthetes tífuszos lázból való felgyógyulása során csontvelőgyulladást kapott. Hetekig elviselhetetlen kínok között szenvedett, és úgy tűnt hogy az életébe fog kerülni. Háromszor vágták fel a lábát térdtől bokáig, hogy csillapítsák a fájdalmat, és a negyedik műtétnél amputálni akarták, mert életveszélyesen fertőzöttnek találták a csontot. Édesanyja nem egyezett bele. Végül Dr. Nathan Smith,[2] aki generációkkal megelőzte korát, egy új műtéti eljárást alkalmazott. Joseph-et műtét előtt le akarták kötni kötelekkel, de visszautasította. Ezt követően a konyakot és a bort is visszautasította, és csak azt kérte, hogy édesapja fogja szorosan. Fogóval és vésővel nagyobb csontdarabokat távolítottak el a lábszárából. Édesanyja beszámolója: „Amikor a harmadik darabot távolították el, megint berontottam a szobába … A seb nyitva tátongott, a fiam és az ágy vérben úszott, és hatalmas verejtékcseppek gördültek le az arcán, amelynek minden vonása leírhatatlan szenvedésről tett tanúságot.” A felépülés lassú volt és Joseph 3 évig mankóval járt, míg újra erős és egészséges lett.

Az operáció után a Vermont állambeli Norwichba költöztek, ahol három egymást követő éven át sújtotta őket a termés csődje, ami után a New York állambeli Palmyra faluba költöztek (nem messze Rochestertől) 1816-ban. Kb. 1818-19-ben Palmyra falujából a New York állambeli Palmyra járásban egy faházba költöztek.

Az Első látomás és a Mormon könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith elbeszélése szerint 1820-ban az Atyaisten és Jézus Krisztus megjelentek neki, és megtudta, hogy a földön lévő egyetlen egyház sem igaz, és hogy egyikükhöz sem szabad csatlakoznia. Élete rendszeres teendőit tovább végezte 1823-ig, mindvégig ádáz üldözést szenvedve vallásos és nem vallásos emberektől egyaránt, mert továbbra is megerősítette, hogy látomást látott. 1823. szeptember 21-én Moróni angyal jelent meg neki, aki utasításokat és ismereteket adott Joseph-nek arra vonatkozólag, hogy mit fog az Úr cselekedni, és mi módon kell majd királyságát az utolsó napokban irányítani. Azt is megmutatta neki, hogy a lemezek – Lábán kardja és egy mellvért társaságában – hol voltak elrejtve. Joseph ezután parancsot kapott, hogy évente mindig jöjjön el erre a helyre, pontosan ugyanazon a napon, mindaddig amíg el nem jön az idő a lemezek átvételére. Moróni minden látogatás alkalmával tanította Joseph-et.

1827-ben a helyi lakosok ellenszenve miatt Smith családjával a Pennsylvania állambeli Harmony városba (jelenleg Oakland része) költözött. Itt találkozott első feleségével, Emma Hale-vel, akivel ugyanabban az évben január 18-án összeházasodtak.

Joseph a lemezeket, valamint az elolvasásukhoz szükséges Urim és Tummim köveket, melyeket Isten készített a fordításhoz,[forrás?] 4 évvel Moróni első látogatása után, 1827. szeptember 22-én vehette át. A kövek segítségével Joseph képes volt elolvasni a reformált egyiptomi írást. Általában egy függöny mögül, a tényleges időt számítva, két hónap alatt lediktálta az angol fordítást három írnoknak. A fordítást 1829 júniusában fejezték be a New York állambeli Fayette-ben. A fordítás után a három és a nyolc tanú láthatták a lemezeket.

Smith szerint a fordítás után visszaadta a lemezeket az angyalnak. Több korabeli mormon beszámoló szerint, egy vezetőkből álló csoport, köztük Oliver Cowdery, David Whitmer, és talán mások is elkísérték Smith-t, amikor visszavitte a lemezeket egy barlangba a Kumóra dombon.

A Mormon könyve 1830 márciusában jelent meg.

Asael Smith bizonyságtétele a prófétáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mormon könyve első példányai az E. B. Grandin könyvesboltban 1830. március 26-án jelentek meg.

1830 augusztusában Joseph édesapja néhány példányt elvitt a New York állambeli St. Lawrence községbe, hogy átadja azokat édesapjának, édesanyjának és testvéreinek. Joseph nagyapja, Asael Smith majdnem teljes egészében elolvasta a könyvet, mielőtt 1830. októberben meghalt volna, és kijelentette, hogy Ifj. Joseph Smith "volt az a bizonyos próféta, akiről már régóta tudta, hogy meg fog születni a családjában."[3]

Az egyház megszervezése és rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1830-ban Smith megalapította Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát. Bővebben lásd: Mormonizmus, egyházalapítás.

Első felhívás a szentek gyülekezésére

Ahogy az egyház rohamosan növekedett, úgy nőtt az egyházzal szembeni ellenállás is. 1830 decemberében a próféta kinyilatkoztatást kapott, hogy gyülekezzenek Ohióba (T&Sz 37:1),[4] amely több mint 400 kilométerre feküdt. A New York-i szentek többsége eladta a tulajdonait, sok esetben hatalmas veszteséggel és Ohio állam Kirtland városában gyülekeztek. Joseph és Emma 1831. február 1-je körül érkeztek Kirtlandbe.[5]

A Kirtland Safety Society Anti-Banking Company (KSSABC) összeomlása

1837. január 2-án Kirtlandben egyházi vezetők és egyháztagok bankot (quasi-bank) alapítottak. Joseph Smith volt a pénztáros. 1837 tavaszán "banki pánik" tört ki: az államokbeli 850 bankból 343 teljesen és 62 részlegesen megszűnt és az egész bankrendszer olyan sokkot kapott melyet sosem hevert ki teljesen. A pánikot 5 év recesszió követte és további bankok csődje, valamint rekordméretű munkanélküliség. A KSSABC is csődbe ment a pánik és egyéb külső-belső okok miatt (pl.:ingatlanspekulációk). Smitht 17 perben vádolták 30.206$ értékben. Mormon szakértők szerint, "4 eset ki lett fizetve; 3 esetben a felperes visszalépett; 10 eset végződött Joseph Smith és mások elleni ítélettel. Ebből a 10-ből 3 ki lett egyenlítve; 3 részlegesen kiegyenlítve; és csak 4 maradt kiegyenlítetlenül." Az egyház 38.000$ váltságdíjat fizetett Smithért a Geauga Megyei Bíróságon, melyről azt tartották, hogy bármilyen benyújtott vádat jóváhagyna Smith ellen. Joseph ezután Kanadába és Missouriba utazott, majd visszatért Kirtlandbe december 10-én. Távollétében 1.000$-ra büntették törvénytelen banki tevékenységért: a KSSABC-nél nagyobb és hosszabb ideje működő Ohio-i bankokat azonban (quasi-bank) nem pereltek be. 200-an akik a banka fektettek be, majdnem minden befektetésüket elveszítették.[6] Joseph Smith vesztesége volt a legnagyobb. Néhány egyháztag Joseph Smitht vádolta a bank összeomlása miatt. A helyi közösség polgárai üldözést és durva támadásokat folytattak, azokkal a megkeseredett egyháztagokkal egyetemben, akiket kiközösítettek, vagy akik elpártoltak az egyháztól. Egyre növekedett a szentek és vezetőik elleni erőszak és pusztították az egyház javait. A mormonizmus történetének sötét periódusa volt ez. A próféta élete veszélyben forgott.[7][8] 1838. január 12-én egy fegyveres csoport elől Smith és Rigdon Missouriba menekült. 1838 folyamán a hithű szentek többsége szintén távozásra kényszerült.

A Mormon Háború

Missouriban komoly összetűzések voltak a helyiek és a mormonok között, melyek egyikében 3 mormon és egy helyi lakos életét vesztette. Lilburn Boggs, Missouri kormányzója rendeletet adott ki, hogy a mormonokat "ki kell irtani vagy kiűzni az államból". Néhány nappal később egy kis csapat helyi lakos meglepett egy mormon települést a Haun Malomnál (Haun's Mill) és lemészárolta őket. A mormonok 1839-ben Illinois államba menekültek. A rendeletet hivatalosan 1976-ban vonták vissza, bocsánatot kérve a szükségtelen szenvedések miatt: "Boggs kormányzó megsértette az élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jogot, melyet Missouri állam alkotmánya garantált." [1]

Illinois államban megalapították Nauvoo várost, melynek polgármestere Smith lett. Mint a település polgármestere, Nauvvo mindenható urának képzelte magát. Amikor például a városka egyik újsága - az első és egyetlen kiadásában - többnejűsége és hatalmi túlkapásai miatt élesen bírálta, válaszképpen szétverette a nyomdát, ahol az újságot nyomták. Smith viszont ezúttal túlértékelte befolyását: ez a sajtószabadság megsértését jelentette, amiért börtön járt.[9] Nemsokára Smith belépett a helyi szabadkőműves páholyba, ami néhány kritikus szerint kihatott a mormonizmus tantételeire. Joseph egymaga töltötte be az egyházi, polgári és katonai vezető szerepét.

1838-tól több feleséget is tartott(számuk 27 és 49 között változott) és annak ellenére, hogy 1843-ban egy látomásában Isten engedélyezte neki a poligámiát, a helyi keresztény, puritán lakosságból nagy felháborodást váltott ki a mormonok életvitele. Emiatt számos összetűzések alakultak ki a mormonok és a nemmormon lakosság között.

A gyógyítás napja (Nauvoo)

A mocsarakat lecsapolták és egy várost (Nauvoo, Illinois) terveztek derékszögű keresztutcákkal. Az emberek levertek, kimerültek voltak az elszenvedett megpróbáltatások miatt. Energiájuk kimerült, s könnyen váltak a malária áldozataivá.

1839. július 22-én reggel Joseph Smith, aki maga is beteg volt, körülnézett, és csak betegeket látott. A ház amelyben lakott, zsúfolásig megtelt velük, és más munkaképtelenek a kis hátsó udvarban felállított sátrakban találtak menedéket.

Wilford Woodruff beszámolója: „Joseph imájában az Úrhoz fohászkodott, s Isten ereje nagy erővel szállt le rá, és Jézushoz hasonlóan gyógyította a betegeket. Mindenkit meggyógyított a házában, az udvaron, aztán néhány apostollal elment a folyóparton fekvő betegek közé, ahol megparancsolta nekik hangos szóval Jézus Krisztus nevében, hogy keljenek fel, gyógyuljanak meg, és mindnyájan meggyógyultak. Utána a Mississipin átkelve, bementek Brigham Young elnök házába, aki betegen feküdt. A próféta meggyógyította, aztán együtt kijöttek.

Amint elhaladtak az ajtóm előtt, Joseph testvér azt mondta: »Woodruff testvér, kövess engem.« Ezután Fordham testvér házába mentek, aki egy órája haldoklott és csak percei lehettek hátra. Szemei üvegesek voltak, némán és eszméletlenül feküdt. Joseph megfogta a jobb kezét és így szólt: »… Hiszed-e, hogy Jézus a Krisztus?« »Hiszem, Joseph testvér.« – volt a válasz. Ekkor Isten prófétája hangos szóval, Jehova magasztosságával mondta: »Elijah, megparancsolom neked a Názáreti Jézus nevében, kelj fel és gyógyulj meg.«

A próféta szavai nem olyanok voltak, mint az ember szavai, hanem mint Isten szava. Úgy tűnt nekem, mintha a ház alapjaiban rendülne meg. Elijah Fordham leugrott az ágyról, arca egészséges színűvé vált. A lábán lévő meleg lenmaglisztes borogatást lerúgta és szétszórta, aztán felöltözött. Kenyeret és tejet kért, amit megevett. Aztán feltette a kalapját és követett bennünket az utcára, hogy meglátogassa a többi beteget.”

Elijah Fordham ezután még 41 évet élt.[10]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1844-ben Joseph Smith jelöltette magát az Egyesült Államok elnökének, ugyanakkor a terület katonai kormányzója, a többnejűség vádjának tisztázása miatt Chartage városába rendelte. 1844. június 27-én egy feketére mázolt arcú fegyveres csoport megrohamozta a börtönt, ahol Smith három társával együtt raboskodott egy emeleti szobában. Hyrumnak és Josephnek volt pisztolya, melyeket barátaik csempésztek be előző nap. Amint a csőcselék betört a szobába, Hyrumot arcon lőtték és meghalt. Smith kilőtte mind a hat golyót a pisztolyából és három embert megsebesített.[11] A csőcselék tovább tüzelt Smithre és a többiekre. Amint Smith készülődött hogy leugrik a második emeletről, egy golyó eltalálta a szoba felől és kiesett az ablakon. A földön még megmozdult, de négyen lőttek rá és megölték.[12] Haláláról lásd még a mormonizmus kritikája szócikket és a Tanok és szövetségek 136. szakaszát, melyet John Taylor szemtanú írt, akinek életét egy zsebóra mentette meg, mely felfogott egy golyót a mellkasánál.

Családja, feleségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első feleségével, Emma Hale-lel 9 saját és 2 örökbe fogadott gyermekük volt, akik közül öt érte meg a felnőttkort, köztük Joseph Smith III, a későbbi Újraalapított Mormon Egyház megalapítója.

A többnejűségről szóló mormon doktrina kihirdetése után Joseph Smith még meghatározatlan számú nővel kötött házasságot, ezek közül 33 házasság van hivatalosan is dokumentálva.[13]

Tanításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma elindított egy sorozatot az Egyház elnökeinek tanításairól. A sorozat egyik kötete:

Az Egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith (2008), eredeti címe: A Teachings of Presidents of the Church: Joseph Smith. A könyv része a Wentworth levél (459-469. o.), mely a próféta beszámolója "az utolsó napi szentek eredetéről, fejlődéséről, üldöztetéséről és hitéről". A levél tartalmazza a Hittételek néven ismert kijelentéseket is.[14]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Smith témájú médiaállományokat.
  1. Joseph Smith tanításai, 1. oldal (magyar)
  2. Dr. Nathan Smith
  3. History of the Churh, 2:443
  4. http://scriptures.lds.org/hu/dc/37 T&Sz 37:1 Kinyilatkoztatás az Ohio, Kirtlandi összegyűjtésre
  5. Joseph Smith tanításai, 11. oldal (Gyülekezés Kirtlandben), (magyar)
  6. http://en.wikipedia.org/wiki/Kirtland_Safety_Society#cite_ref-0 KSSABC története
  7. A visszaállított igazság 48. o.
  8. Örökségünk 36. oldal
  9. National Geographic
  10. A visszaállított igazság, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza rövidített története, 61-62. o.
  11. Hay, J. Atlantic Monthly
  12. Brodie, Fawn M. (1971), No Man Knows My History: The Life of Joseph Smith (2nd ed.), New York: A. Knopf Knopf, 393-394. o. ISBN 0-394-46967-4]
  13. The Wives of Joseph Smith
  14. Joseph Smith tanításai és a Wentworth levél (magyar)