Jenői-tó
| Jenői-tó | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Nógrád vármegye |
| Típus | A Jenői-patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó |
| Elsődleges források | Jenői-patak |
| Elsődleges lefolyások | Jenői-patak |
| Hosszúság | 1,5 km |
| Szélesség | max 0,33 km |
| Felszíni terület | 0,38 km2 |
| Átlagos mélység | 2 m |
| Part hossza | 3,72 km |
| Tszf. magasság | 202 m |
| Települések | Diósjenő |
| Elhelyezkedése | |
 Jenői-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 03′ 48″47.929583°N 19.063333°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 03′ 48″47.929583°N 19.063333°E | |
Jenői-tó
Pozíció a Börzsöny térképén
| |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jenői-tó egy apró tó a Nógrád vármegyei Diósjenő közelében.
Földrajz
[szerkesztés]A Jenői-patak felduzzasztásával 2 tavat hoztak létre, a folyásirány szerinti első neve Jenői-tó, a második neve némileg ellentmondásos. A Börzsöny turistatérképén "víztározó"-ként említik, a helyi horgászegyesület weblapján[1] és egyéb horgász lapokon "Tolmácsi-tó", vagy "Tolmácsi-horgásztó", a TopoGuide és Google térképen[2] pedig a "Jenői-tó" nevet visel.
Történelem
[szerkesztés]A Jenői-tó ősidők óta létezik, a történészek feljegyzései szerint 173-ban Marcus Aurelius csatájának helyszíne volt, 1299-ben a budai káptalan feljegyzésében is szerepel. Mai arculatát 1917-ben a gát megerősítésével nyerte.[3]
Turizmus
[szerkesztés]A tó vize hideg, fürdésre ugyan alkalmatlan, ám valóságos horgászparadicsom, hiszen ponty, csuka, compó és keszeg egyaránt horogra akad.
Bár leginkább a törpeharcsa állománya jelentős .[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1] Archiválva 2013. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Erdőkémia horgászegysület honlapja
- ↑ [2] Google Maps
- ↑ [3] www.dunakanyar.hu
- ↑ Diósjenői SHE