Jean Ferrat
| Jean Ferrat | |
_by_Erling_Mandelmann.jpg) | |
| 1980 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Jean Tenenbaum |
| Született | 1930. december 26.[1][2][3][4][5] Vaucresson[5] |
| Származás | orosz zsidó |
| Elhunyt | 2010. március 13. (79 évesen)[6][1][2][3][4] Aubenas[7][5] |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | 2 |
| Szülei | Antoinette Malon Mnacha Tenenbaum |
| Iskolái | Conservatoire national des arts et métiers |
| Pályafutás | |
| Műfajok | sanzon |
| Hangszer | énekhang |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Decca Records |
| Hangminta | |
| Camarade | |
| Jean Ferrat weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Ferrat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jean Ferrat (Vaucresson, 1930. december 26. – Aubenas, 2010. március 13.) francia énekes, dalszerző, költő. Louis Aragon dalait különösen szívesesen énekelte.
Pályafutása[szerkesztés]
Négy gyermek közül a legfiatalabbként született egy szerény családból. 1935-ben Versailles-ba költöztek. Ferrat a Jules Ferry College-ban tanult. 1928-ban orosz származású édesapját – akit 1928-ban honosítottak − a sárga csillag viselésére kényszerítették, 1942-ben pedig Auschwitzba deportálták, ahol meghalt.
Ferrat először szerelmes dalokat komponált, amelyekkel az 1950-es évek közepén a párizsi Cabaret La Colombe-ban lépett fel, mások mellett az őt felfedező Zizi Jeanmaire énekesnőnek is. Híve lett a Francia Kommunista Pártnak, de nem volt tagja. Felvételein politikai dalok mellett szerelmes dalok is szerepelnek. Ahogy Georges Brassens dalait sem, a túl merésznek és túl kritikusnak ítélt dalait évekig nem sugározta a francia rádió.
Ferrat kevésbé kritikus problémákkal is foglalkozott. A „La Montagne” című dal ötmillió példányban kelt el.
1972-ben a nagy siker ellenére befejezte aktív színpadi pályafutását, de utódra talált Alain Hivert énekesnőben, aki dalait Franciaországban mutatta be. Németországban a német-belga énekes, Didier Caesar adta elő dalait.
Jean Ferrat 2010 márciusában hunyt el rákban. Temetésén − amelyet több francia tévécsatorna élőben közvetített − több mint 5000 ember vett részt Franciaország minden részéről.
Albumok[szerkesztés]
- 1961: Deux enfants au soleil (Ma Môme, Federico Garcia Lorca, etc.)
- 1963: Nuit et brouillard
- 1964: La Montagne
- 1965: Potemkine
- 1966: Maria
- 1967: À Santiago (Cuba si, Les Guérilleros, etc.)
- 1969: Ma France
- 1970: Camarade
- 1971: La Commune
- 1971: Ferrat chante Aragon
- 1972: À moi l'Afrique
- 1975: La femme est l'avenir de l'homme
- 1979: Les Instants volés
- 1980: Ferrat 80
- 1985: Je ne suis qu'un cri
- 1991: Dans la jungle ou dans le zoo
- 1995: Ferrat chante Aragon Vol. 2 (Complainte de Pablo Neruda
- 2002: Ferrat en scène
- 2009: Best Of (3 CD)
Dalszövegei[szerkesztés]
- https://lyricstranslate.com/hu/jean-ferrat-lyrics.html
- https://lyricstranslate.com/hu/louis-aragon-les-yeux-delsa-lyrics.html Louis Aragon: Les Yeux d’Elsa
Díjak[szerkesztés]
- 1963: Grand Prix du Disque for World Music
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- ↑ http://artists.letssingit.com/jean-ferrat-jean-ferrat-is-dead-7g4v8/news/330451/1
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)