Izoterma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az izoterma egy grafikonban, diagramban az állandó hőmérsékletű pontokat összekötő görbe (szintvonal). Az ábra lehet egy közeg termodinamikai jellemzői (nyomás, fajtérfogat, entalpia, entrópia) összefüggéseit ábrázoló diagram, egy nem egyenletes hőmérsékletű gépalkatrész hőmérséklet eloszlása vagy egy meteorológiai térkép. A termodinamikában egy izoterm (állandó hőmérséklet mellett lezajló) folyamat az állapotjelzők diagramján egy izoterma mentén ábrázolható.

A meteorológiában az izotermák görbe felületek, amelyek mentén mindenhol azonos a hőmérséklet. Ez a felület nem mindig követi a terep felszínét. A napsugárzás (besugárzottság), vagy a kisugárzás következtében igen változatos a felület alakja.

Elnevezése[szerkesztés]

A szó görög eredetű, az ισος (állandó) és a θερμη (hő) szavakból származik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. P. W. Atkins: Fizikai kémia III. második, javított kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1998. 885. o. ISBN 963 18 9165 8  

Források[szerkesztés]