Iskolaszövetkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az iskolaszövetkezet olyan speciális szabályok alapján működő gazdálkodó szervezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik.

Fogalma[szerkesztés]

„Az iskolaszövetkezet (…) középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók,(…) felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére.” (2006 évi X. törvény a szövetkezetekről, 7. §) A diákszövetkezet tagjai minimum 90%-ban nappali tagozatos diákok és alapító tagja egy oktatási intézmény.[1] Feladata, hogy tagjai gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítését segítse. Ennek úgy tesz eleget, hogy pénzkereseti és tapasztalatszerzési lehetőségeket nyújtó munkalehetőségeket kutat fel középiskolában és felsőoktatásban tanuló tagjai számára.

Alapítása[szerkesztés]

Szövetkezetet hét fő alapíthat. Az iskolaszövetkezet alapításához egy oktatási intézmény alapító tagságára is szükség van.

Szervei[szerkesztés]

Legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet legalább évente össze kell hívni, és amelyen minden tag azonos szavazati joggal részt vehet. Két közgyűlés között az iskolaszövetkezetet a legalább háromtagú Igazgatóság irányítja, élén az elnökkel. Faladata a szövetkezet jogszerű és a tagok érdekei szerinti, biztonságos működtetése. Az Igazgatóság tevékenységének jogszerűségét a legalább háromtagú Felügyelőbizottság ellenőrzi. Az alapító oktatási intézmény és fenntartója képviselőinek kötelező két helyet biztosítani. Ezzel garantált a tevékenység oktatáshoz kötöttsége, és a más gazdasági formáknál intenzívebb felügyelet.

A tagság[szerkesztés]

Taggá válni a szövetkezetbe való belépéssel lehet. A szövetkezetbe való belépést, kilépést és kizárást a Szöv. tv. és a szövetkezet alapszabálya határozza meg. A legtöbb iskolaszövetkezetben a részjegy-vásárláson és a nappali tagozatos jogviszony fennállásán kívül a belépésnek nincs más feltétele. Nem utasítható el annak felvétele, aki e feltételeknek megfelel. Minden szövetkezeti tagnak azonos a tulajdoni hányada. A részjegy ezt a tulajdonjogot testesíti meg, és jogosít a tagi jogok gyakorlására. A tag saját elhatározásból bármikor kiléphet, ekkor a szövetkezet visszavásárolja a részjegyet. Tagot kizárni csak nagyon szigorú feltételekkel lehet (részletek a Szöv. tv.-ben).

Munkavállalás a szövetkezetben[szerkesztés]

Az iskolaszövetkezeti munkavégzéshez az szükséges, hogy a munkavállaló egyidejűleg legyen nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet tagja. A felsőoktatásban tanulók esetében ehhez már az sem kell, hogy a félévük aktív státuszú legyen. 2015. június 19-től passzív féléves hallgatók is dolgozhatnak a diákszövetkezeteknél, amennyiben még nem töltötték be 25. életévüket. [2] Esti és levelezős képzést folytató tanulók/hallgatók viszont továbbra sem vállalhatnak diákmunkát. Az iskolaszövetkezet a munkavégzést köteles minden szempontból megszervezni és felügyelni: a tagsági megállapodás, a munkavégzés egészségre nem ártalmas és veszélytelen körülményeinek biztosítása, a jogszabályok betartása, és a bér kifizetése is a szövetkezet feladata.

Változások a szabályozásban[szerkesztés]

Az iskolaszövetkezetek működését korábban (2016 szeptemberét megelőzően) a 2012 évi I. törvény (a munka törvénykönyve 223-226.§) szabályozta. 2016. szeptember 1-jei hatállyal került át és módosult a diákszövetkezetek működését koordináló fejezet a szövetkezeti szabályozásba (2006 évi X. törvény a szövetkezetekről 7–13. §). [3] Azokban a kérdésekben, amelyekről a szövetkezeti törvény nem rendelkezik, a munka törvénykönyve az irányadó. A legfontosabb változások a következők:

  • „Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni.” A munkaszerződést a tagsági megállapodás váltotta fel, amelyben rögzíteni kell a szolgáltatás fogadóját (a cég nevét, ahol a diák dolgozni fog), a teljesítendő feladatot (munkaköri leírás), a tag díját (amely a legtöbb esetben órabért jelent), illetve a feladat elvégzésének helyszínét és időtartamát.
  • A pihenőidőt és szabadságot illetően is rögzítésre kerültek az előírások. Ha a diák két egymást követő napon dolgozik, a munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 órának szükséges eltelnie. A szabadságot illetően (a munka törvénykönyvétől eltérően) 13 munkanap után köteles a szövetkezet 1 nap szabadságot biztosítani. [4]
  • Az iskolaszövetkezet nettó éves árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani, tehát munkabér formájában kapják meg. (13/A. §) Ez a kitétel, bár csak 2016-ban került rögzítésre, korábban is megfigyelhető volt a gyakorlatban.
  • A diákszövetkezet nyereségének legalább 10%-át közösségi alapba kell fektetnie és oktatási, képzési célra felhasználnia.

A munkavégzés alapszabályai[szerkesztés]

  • Munkát vállalni 15 éves kortól szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, 16 éves kortól engedéllyel, bármikor lehet.
  • 18 éves kor alatt tilos az éjszakai munkavégzés (este 22:00 és reggel 6:00 között) és a túlóra.
  • A minimálbért a diákoknak is meg kell kapniuk (2016-ban bruttó 639 Ft/óra).[5]

TB mentesség[szerkesztés]

Az iskolaszövetkezetben tagként munkát végző nappali tagozatos diákokat és az ő foglalkoztatásuk után az iskolaszövetkezetet nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség (személyi jövedelemadó azonban igen).

Tevékenysége a cégek irányába[szerkesztés]

A cégek számára végzett tevékenysége, hogy időszakosan vagy alkalmanként felmerülő feladatokat átvállal tőlük, és ezeket a tagok munkavégzésével teljesíti. A cégek azért veszik igénybe, mert kevés adminisztrációval olcsón és rugalmasan jutnak alkalmi munkaerőhöz.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső források[szerkesztés]