IPA magyar nyelvre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) magyar nyelvre történő alkalmazásáról szól.

A magyar nyelvben – mivel nagyjából fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈviteːʃːeːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel képen jelentés
ː IPA length mark.png Az előtte álló hang hosszú ejtését jelöli.
ˈ ' Az utána következő szótag a hangsúlyos.

A magyar ábécé betűinek átírása[szerkesztés]

A betű IPA-jele képen példa szó megjegyzés
a ɒ Xsampa-Q.png alma [ˈɒlmɒ] Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtendő. Egyes források az [ɔ] jellel jelölik.[1]
á Xsampa-a.pngIPA length mark.png ág [aːg]
b b Xsampa-b.png bab [bɒb]
c ʦ Xsampa-ts.png cica [ˈʦiʦɒ] Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːʦː]. Csak két jellel (t+s=ʦ)}} írható le.
cs ʧ IPA voiceless postalveolar affricate.png csacsi [ˈʧɒʧi] Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjʧ]. Csak két jellel (t+ʃ=ʧ) írható le.
d d Xsampa-d.png dúdol [ˈduːdɔl] Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [fudbɒlː].
dz ʣ Xsampa-dz.png edz [ɛʣ] Csak két jellel (d+z=ʣ) írható le.
dzs ʤ IPA voiced postalveolar affricate.png bridzs [bɾiʤ] Csak két jellel (d+ʒ=ʤ) írható le.
e ɛ Xsampa-e.png/Xsampa-E2.png Dániel [daːnɪɛl]/edz [ɛdz] Legfőképpen a beszéd sebességétől függ. Az ɛ-nél jobban széthúzzuk a szánk, míg az e-nél (bár az is ajakréses) kevésbé teszünk így.
é Xsampa-e.pngIPA length mark.png ég [eːg]
f f Xsampa-f2.png fogy [fɔɟ]
g ɡ Xsampa-g.png agg [ɒɡː]
gy ɟ Xsampa-Jslash.png fogy [fɔɟ] Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːɾt].
ɟʝ Xsampa-Jslash.pngXsampa-jslash2.png fogy [fɔɟʝ] Különböző források[2] különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h h/x Xsampa-h.png/Xsampa-x.png hagy [hɒɟ]/Allah [alːax] v. magyarosan [ɒlːɒx], ihlet [ixlɛt] A h a sima magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb.
i i/ɪ/j Xsampa-i.png/Xsampa-I2.png/Xsampa-j2.png iszik [ˈisik]/Dániel [daːnɪel]/ Marianna [mɒɾjɒnːɒ] Az i rendes i-ként, az ɪ már kissé „eljésedett”, a j meg rendes j.
í Xsampa-i.pngIPA length mark.png ír [iːɾ]
j j/x Xsampa-j2.png/Xsampa-x.png jel [jɛl] / lépj [leːpx]
k k Xsampa-k.png kar [kɒɾ]
l l Xsampa-l.png láb [laːb]
ly j Xsampa-j2.png lyuk [juk]
m m Xsampa-m.png munka [muŋkɒ]
n n/ŋ Xsampa-n.png/Xsampa-N2.png nagy [nɒɟ]/Ungvár [uŋgvaːɾ] Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny ɲ Xsampa-J.png nyár [ɲaːɾ] Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o ɔ Xsampa-O2.png olvas [ˈɔlvɒʃ]
ó Xsampa-o.pngIPA length mark.png óra [oːɾɒ]
ö œ Xsampa-9.png ördög [ˈœɾdœg]
ő øː Xsampa-2.pngIPA length mark.png őr [øːɾ]
p p Xsampa-p.png papír [pɒpiːɾ]
q
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban szerepel.
r r, ɾ Xsampa-4.png radír [ɾɒdiːɾ] Az r a pergetett változatot jelöli, az ɾ az egyperdületű hangot (angol flap). A mai magyarban ez utóbbi ejtésmód is előfordul.
s ʃ Xsampa-S2.png sas [ʃɒʃ] Az IPA ábécében megtalálható az s betű is, de az az angol s hangját jelöli.
sz s Xsampa-s.png szász (nemzetiség) [saːs] Nem tévesztendő össze az ʃ hanggal!
t t Xsampa-t.png (hajó)tat [tɒt]
ty c Xsampa-c.png tyúk [cuːk] Régebben gyakran tj formában írták.
Xsampa-c.pngXsampa-C2.png tyúk [cçuːk] Különböző források[2] különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u u Xsampa-u.png Ubul [ˈubul]
ú Xsampa-u.pngIPA length mark.png úszik [ˈuːsik]
ü y Xsampa-y.png ül [yl]
ű Xsampa-y.pngIPA length mark.png űr [yːɾ]
v v Xsampa-v.png vaj [vɒj]
w
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y
Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z z Xsampa-z.png Zoltán [ˈzɔltaːn]
zs ʒ Xsampa-Z2.png zsúr [ʒuːɾ]

Hagyományos írásmódú szavak kiejtése[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a hagyományos írásmódú magyar szavakban, főként családnevekben előforduló betűk és ma már nem használt betűkapcsolatok kiejtését tartalmazza. Nem szerepelnek benne az idegen (ógörög, latin, illetve angol, német stb.) helyesírás szerint használt szakszavak és családnevek, mivel utóbbiakra főként annak a nyelvnek a szabályai vonatkoznak, ahonnan erednek. Az IPA-átírás mellett szerepel a korabeli helyesírással jelölt hang mai jelölése. Általában elmondható, hogy a legtöbb elavult digráf és korabeli hangértéke között egyértelmű a megfeleltetés. Fontosabb csoportok a néma h-val írt t és g (th, gh), a hosszan ejtendő kettőzött magánhangzók (aa, , stb.), a röviden ejtendő kettőzött mássalhangzók (ss, pp, ff, tth) és néhány más hang hagyományos írásmódja (ch, cz, z, s, x). Legproblémásabb a szóvégi ipszilon, amely az -i melléknévképzőnek felel meg: a szóvégi -g, -l, -n, -t betűkhöz kapcsolódó y lehet melléknévképző, digráf tagja vagy akár mindkettő. Néhány névben diaerezis (¨) mutatja, hogy az ipszilon önálló hangot jelöl (ÿ).

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése
Betű(kapcsolat) IPA (html) IPA (fájl) Mai írás Példa szó átírása (IPA) átírása (mai) Megjegyzés
ɒː Xsampa-a.pngIPA length mark.png á Gaál
Paál
[gaːl]
[paːl]
gál
pál
ch ʧ IPA voiceless postalveolar affricate.png cs Cházár
Széchenyi
Zichy
[ˈʧaːsaːɾ]
[ˈseːʧeːɲi]
[ˈziʧi]
császár
szécsényi
zicsi
cz ʦ Xsampa-ts.png c Czuczor
Móricz
[ˈʦuʦoɾ]
[ˈmoːriʦ]
cucor
móric
A cz digráf használatát az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat szüntette meg.
Xsampa-e.pngIPA length mark.png é Veér [veːr] vér
ø Xsampa-2.png ö Eötvös
Eördögh
Eörsi
[ˈøtvøʃ]
[ˈøɾdøg]
[ˈøɾʃi]
ötvös
ördög
örsi
ew Thewrewk [ˈtøɾøk] török
øː Xsampa-2.pngIPA length mark.png ő Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
Eőry
Zeőke
[ˈøːɾi]
[ˈsøːkɛ]
őri
szőke
ff f Xsampa-f2.png f Bánffy
Dessewffy
Mártonffy
Pálffy
[ˈbaːnfi]
[ˈdɛʒøːfi]
[ˈmaːɾtonfi]
[ˈpaːlfi]
bánfi
dezsőfi
mártonfi
pálfi
gh g Xsampa-g.png g Eördögh
Vargha
Vastagh
Végh
[ˈøɾdøg]
[ˈvɒɾgɒ]
[ˈvɒʃtɒg]
[veːg]
ördög
varga
vastag
vég
ll l Xsampa-l.png l Széll [seːl] szél
Xsampa-o.pngIPA length mark.png ó Csoóri
Joó
Soós
[ʧoːɾi]
[joː]
[ʃoːʃ]
csóri

sós
pp p Xsampa-p.png p Papp [pɒp] pap
s ʒ Xsampa-Z2.png zs Dósa
Balás
Jósika
[ˈdoːʒɒ]
[ˈbɒlaːʒ]
[ˈjoːʒikɒ]
dózsa
balázs
józsika
ss ʃ Xsampa-S2.png s Egressy
Kiss
Kossuth
Passuth
Wass
Wesselényi
[ˈɛgɾɛʃi]
[kiʃ]
[ˈkoʃut]
[ˈpɒʃut]
[vɒʃ]
[ˈvɛʃɛleːɲi]
egresi
kis
kosut
pasut
vas
veselényi
ʒ Xsampa-Z2.png zs Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
th t Xsampa-t.png t Kossuth
Tóth
Pethő
Thaly
Thököly
[ˈkoʃut]
[toːt]
[ˈpɛtøː]
[ˈtɒli]
[ˈtøkøli]
kosut
tót
pető
tali
tököli
tth Totth
Platthy
[toːt]
[ˈplɒti]
tót
plati
tthy Xsampa-c.pngIPA length mark.png tty Batthyány [ˈbɒcːaːɲi] battyányi
w v Xsampa-v.png v Wesselényi
Weöres
Wass
[ˈvɛʃɛleːɲi]
[ˈvøɾøʃ]
[vɒʃ]
veselényi
vörös
vas
x Xsampa-k.pngXsampa-S2.png ks Paxi
Taxonyi
Texe
[ˈpɒkʃi]
[ˈtɒkʃoɲi]
[ˈtɛkʃɛ]
paksi
taksonyi
tekse
Egy betű két hangzót jelöl, akárcsak az orosz щ (scsa [ʃʧa])
y i Xsampa-i.png i Ybl [iːbl] ibl
ɪ Xsampa-I2.png Kölcsey [ˈkølʧeɪ] kölcsei
ÿ i Xsampa-i.png i Hutÿra
Méhelÿ
Verebélÿ
[ˈhutiɾɒ]
[ˈmeːhɛli]
[ˈvɛɾɛbeːji]
hutira
méheli
verebéji
z s Xsampa-s.png sz Cházár
Zenthe
Zontágh
[ˈʧaːsaːɾ]
[ˈsɛntɛ]
[ˈsontaːg]
császár
szente
szontág

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/fon-atir.htm
  2. ^ a b Szende Tamás: Hungarian Phonology (angol nyelven) (PDF) pp. 5. Rosetta Project. (Hozzáférés: 2012. május 2.)

Források[szerkesztés]