IPA magyar nyelvre

Ez a szócikk a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) magyar nyelvre történő alkalmazásáról szól.

A magyar nyelvben – mivel nagyjából fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈviteːʃːeːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel	képen	jelentés
ː		Az előtte álló hang hosszú ejtését jelöli.
ˈ	'	Az utána következő szótag a hangsúlyos.

A magyar ábécé betűinek átírása

A betű	IPA-jele	képen	példa szó	megjegyzés
a	ɒ		alma [ˈɒlmɒ]	Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtendő. Egyes források az [ɔ] jellel jelölik.
á	aː		ág [aːg]	A magyarban előfordul az á rövid változata is egyes külföldi eredetű szavakban (jele: ȧ), de ez helyettesíthető a vagy á hangokkal, pl: mȧrketing, Mȧx, kȧritȧsz. Jelentésmegkülönböztető szerepe azonban csak a haló–hȧló–háló esetében van. Csak akkor jelöljük, ha hangsúlyozni akarjuk a rövidséget.ó
b	b		bab [bɒb]
c	ʦ		cica [ˈʦiʦɒ]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːʦː]. Csak két jellel (t+s=ʦ) írható le.
cs	ʧ		csacsi [ˈʧɒʧi]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjʧ]. Csak két jellel (t+ʃ=ʧ) írható le.
d	d		dúdol [ˈduːdɔl]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [fudbɒlː].
dz	ʣ		edz [ɛʣ]	Csak két jellel (d+z=ʣ) írható le.
dzs	ʤ		bridzs [bɾiʤ]	Csak két jellel (d+ʒ=ʤ) írható le.
e	ɛ	/	Dániel [daːnɪɛl]/edz [ɛdz]	Legfőképpen a beszéd sebességétől függ. Az ɛ-nél jobban széthúzzuk a szánk, míg az e-nél (bár az is ajakréses) kevésbé teszünk így.
é	eː		ég [eːg]
f	f		fogy [fɔɟ]
g	ɡ		agg [ɒɡː]
gy	ɟ		fogy [fɔɟ]	Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːɾt]. A gy korábbi ejtése – egyes nyelvjárásokban még ma is – közelebb állt a dzs-hez, ezt tükrözi mai írásképe.
	ɟʝ		fogy [fɔɟʝ]	Különböző források különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h/ch	h/ç/x	//	hagy [hɒɟ] / ihlet [içlet] / Allah [alːax] v. magyarosan [ɒlːɒx], technika [tɛxnikɒ]	A h a sima magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb, és lényegesen ritkábban fordul elő. Míg a [x] veláris (hátul képzett) hang, addig a [ç] egy szájpadlás-réshang, ejtés hasonlít egy kissé jésített, palatalizált [x] hanghoz.
i	i/ɪ/j	//	iszik [ˈisik]/Dániel [daːnɪel]/ Marianna [mɒɾjɒnːɒ]	Az i rendes i-ként, az ɪ már kissé „eljésedett”, a j meg rendes j.
í	iː		ír [iːɾ]
j	j/ç	/	jel [jɛl] / lépj [leːpç]
k	k		kar [kɒɾ]
l	l		láb [laːb]
ly	j		lyuk [juk]	Eredetileg az – egyes nyelvjárásokban még ma is meglévő – palatalizált (jésített) l hangot jelölte.
m	m		munka [muŋkɒ]
n	n/ŋ	/	nagy [nɒɟ]/Ungvár [uŋgvaːɾ]	Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny	ɲ		nyár [ɲaːɾ]	Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o	ɔ		olvas [ˈɔlvɒʃ]
ó	oː		óra [oːɾɒ]
ö	œ		ördög [ˈœɾdœg]
ő	øː		őr [øːɾ]
p	p		papír [pɒpiːɾ]
q	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban szerepel.
r	r, ɾ		radír [ɾɒdiːɾ]	Az r a pergetett változatot jelöli, az ɾ az egyperdületű hangot (angol flap). A mai magyarban ez utóbbi ejtésmód is előfordul.
s	ʃ		sas [ʃɒʃ]	Az IPA ábécében megtalálható az s betű is, de az az angol s hangját jelöli.
sz	s		szász (nemzetiség) [saːs]	Nem tévesztendő össze az ʃ hanggal!
t	t		(hajó)tat [tɒt]
ty	c		tyúk [cuːk]	Régebben gyakran tj formában írták.
	cç		tyúk [cçuːk]	Különböző források különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u	u		Ubul [ˈubul]
ú	uː		úszik [ˈuːsik]
ü	y		ül [yl]
ű	yː		űr [yːɾ]
v	v		vaj [vɒj]
w	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y	–	–	–	Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z	z		Zoltán [ˈzɔltaːn]
zs	ʒ		zsúr [ʒuːɾ]

Hagyományos írásmódú szavak kiejtése

Az alábbi táblázat a hagyományos írásmódú magyar szavakban, főként családnevekben előforduló betűk és ma már nem használt betűkapcsolatok kiejtését tartalmazza. Nem szerepelnek benne az idegen (ógörög, latin, illetve angol, német stb.) helyesírás szerint használt szakszavak és családnevek, mivel utóbbiakra főként annak a nyelvnek a szabályai vonatkoznak, ahonnan erednek. Az IPA-átírás mellett szerepel a korabeli helyesírással jelölt hang mai jelölése. Általában elmondható, hogy a legtöbb elavult digráf és korabeli hangértéke között egyértelmű a megfeleltetés. Fontosabb csoportok a néma h-val írt t és g (th, gh), a hosszan ejtendő kettőzött magánhangzók (aa, aá, oó stb.), a röviden ejtendő kettőzött mássalhangzók (ss, pp, ff, tth) és néhány más hang hagyományos írásmódja (ch, cz, z, s, x). Legproblémásabb a szóvégi ipszilon, amely az -i melléknévképzőnek felel meg: a szóvégi -g, -l, -n, -t betűkhöz kapcsolódó y lehet melléknévképző, digráf tagja vagy akár mindkettő. Néhány névben diaerezis (¨) mutatja, hogy az ipszilon önálló hangot jelöl (ÿ).

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése

Betű(kapcsolat)	IPA (html)	IPA (fájl)	Mai írás	Példa szó	átírása (IPA)	átírása (mai)	Megjegyzés
aá	ɒː		á	Gaál Paál	[gaːl] [paːl]	gál pál
ch	ʧ		cs	Cházár Széchenyi Zichy	[ˈʧaːsaːɾ] [ˈseːʧeːɲi] [ˈziʧi]	császár szécsényi zicsi
cz	ʦ		c	Czuczor Móricz	[ˈʦuʦoɾ] [ˈmoːriʦ]	cucor móric	A cz digráf használatát az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat szüntette meg.
eé	eː		é	Veér	[veːr]	vér
eö	ø		ö	Eötvös Eördögh Eörsi	[ˈøtvøʃ] [ˈøɾdøg] [ˈøɾʃi]	ötvös ördög örsi
ew				Thewrewk	[ˈtøɾøk]	török
	øː		ő	Dessewffy	[ˈdɛʒøːfi]	dezsőfi
eő				Eőry Zeőke	[ˈøːɾi] [ˈsøːkɛ]	őri szőke
ff	f		f	Bánffy Dessewffy Mártonffy Pálffy	[ˈbaːnfi] [ˈdɛʒøːfi] [ˈmaːɾtonfi] [ˈpaːlfi]	bánfi dezsőfi mártonfi pálfi
gh	g		g	Eördögh Vargha Vastagh Végh	[ˈøɾdøg] [ˈvɒɾgɒ] [ˈvɒʃtɒg] [veːg]	ördög varga vastag vég
ll	l		l	Széll	[seːl]	szél
oó	oː		ó	Csoóri Joó Soós	[ʧoːɾi] [joː] [ʃoːʃ]	csóri jó sós
pp	p		p	Papp	[pɒp]	pap
s	ʒ		zs	Dósa Balás Jósika	[ˈdoːʒɒ] [ˈbɒlaːʒ] [ˈjoːʒikɒ]	dózsa balázs józsika
ss	ʃ		s	Egressy Kiss Kossuth Passuth Wass Wesselényi	[ˈɛgɾɛʃi] [kiʃ] [ˈkoʃut] [ˈpɒʃut] [vɒʃ] [ˈvɛʃɛleːɲi]	egresi kis kosut pasut vas veselényi
	ʒ		zs	Dessewffy	[ˈdɛʒøːfi]	dezsőfi
th	t		t	Kossuth Tóth Pethő Thaly Thököly	[ˈkoʃut] [toːt] [ˈpɛtøː] [ˈtɒli] [ˈtøkøli]	kosut tót pető tali tököli
tth				Totth Platthy	[toːt] [ˈplɒti]	tót plati
tthy	cː		tty	Batthyány	[ˈbɒcːaːɲi]	battyányi
w	v		v	Wesselényi Weöres Wass	[ˈvɛʃɛleːɲi] [ˈvøɾøʃ] [vɒʃ]	veselényi vörös vas
x	kʃ		ks	Paxi Taxonyi Texe	[ˈpɒkʃi] [ˈtɒkʃoɲi] [ˈtɛkʃɛ]	paksi taksonyi tekse	Egy betű két hangzót jelöl, akárcsak az orosz щ (scsa [ʃʧa])
y	i		i	Ybl	[iːbl]	ibl
	ɪ			Kölcsey	[ˈkølʧeɪ]	kölcsei
ÿ	i		i	Hutÿra Méhelÿ Verebélÿ	[ˈhutiɾɒ] [ˈmeːhɛli] [ˈvɛɾɛbeːji]	hutira méheli verebéji
z	s		sz	Cházár Zenthe Zontágh	[ˈʧaːsaːɾ] [ˈsɛntɛ] [ˈsontaːg]	császár szente szontág

Források

• A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás.
• Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége - Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség
• Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Komoróczy György: Dessewffy, Eötvös, Thököly. In: Hargita Népe (2004. március 18.)