IPA magyar nyelvre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez a szócikk a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) magyar nyelvre történő alkalmazásáról szól.

A magyar nyelvben – mivel nagyjából fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈviteːʃːeːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel képen jelentés
ː IPA length mark.png Az előtte álló hang hosszú ejtését jelöli.
ˈ ' Az utána következő szótag a hangsúlyos.
. . Szótagelválasztó, pl. két külön szótagban található magánhangzók között. Ha nem szükséges elhagyható.

A magyar ábécé betűinek átírása[szerkesztés]

A betű IPA-jele képen példa szó megjegyzés
a ɒ Xsampa-Q.png alma [ˈɒlmɒ] Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtik. Egyes források az [ɔ] jellel jelölik.[1]
á Xsampa-a.pngIPA length mark.png ág [aːg] A magyarban előfordul az á rövid változata is egyes külföldi eredetű szavakban (jele: ȧ), de ez helyettesíthető a vagy á hangokkal, pl: mȧrketing, Mȧx, kȧritȧsz. Jelentésmegkülönböztető szerepe azonban csak a haló–hȧló–háló esetében van. Csak akkor jelöljük, ha hangsúlyozni akarjuk a rövidséget.
b b Xsampa-b.png bab [bɒb]
c t͡s Xsampa-ts.png cica [ˈt͡sit͡sɒ] Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːt͡sː]. Csak két jellel (t+s=t͡s) írható le.
cs t͡ʃ IPA voiceless postalveolar affricate.png csacsi [ˈt͡ʃɒt͡ʃi] Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjt͡ʃ]. Csak két jellel (t+ʃ=t͡ʃ) írható le.
d d Xsampa-d.png dúdol [ˈduːdol] Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [ˈfudbɒlː].
dz d͡z Xsampa-dz.png edz [ɛd͡z] Csak két jellel (d+z=d͡z) írható le.
dzs d͡ʒ IPA voiced postalveolar affricate.png bridzs [brid͡ʒ] Csak két jellel (d+ʒ=d͡ʒ) írható le.
e ɛ Xsampa-E2.png Dániel [ˈdaːni.ɛl]
é Xsampa-e.pngIPA length mark.png ég [eːg]
f f Xsampa-f2.png fogy [foɟ]
g ɡ Xsampa-g.png agg [ɒɡː]
gy ɟ/ɟʝ Xsampa-Jslash.pngXsampa-jslash2.png fogy [foɟ]/[foɟʝ] Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːrt]. A gy korábbi ejtése – egyes nyelvjárásokban még ma is – közelebb állt a dzs-hez, ezt tükrözi mai írásképe. Különböző források[2] különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h/ch h/ç/x Xsampa-h.png/Xsampa-C2.png/Xsampa-x.png hagy [hɒɟ] / ihlet [ˈiçlɛt] / Allah [ˈalːax] v. magyarosan [ˈɒlːɒx], technika [ˈtɛxnikɒ] A h egyszerű magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb, és lényegesen ritkábban fordul elő. Míg a [x] veláris (hátul képzett) hang, addig a [ç] egy szájpadlás-réshang, ejtés hasonlít egy kissé jésített, palatalizált [x] hanghoz.
i i Xsampa-i.png iszik [ˈisik] Magánhangzó mellett gyakran félhangzósodik, pl. Dániel [daːnjɛl], Marianna [mɒrjɒnːɒ]
í Xsampa-i.pngIPA length mark.png ír [iːr]
j j/ç Xsampa-j2.png/Xsampa-C2.png jel [jɛl] / lépj [leːpç] Ez utóbbi csak helyzetfüggő hangtani változat, csak bizonyos helyzetben áll elő.
k k Xsampa-k.png kar [kɒr]
l l Xsampa-l.png láb [laːb]
ly j Xsampa-j2.png lyuk [juk] Eredetileg az – egyes nyelvjárásokban még ma is meglévő – palatalizált (jésített) l hangot ([ʎ]) jelölte.
m m Xsampa-m.png munka [ˈmuŋkɒ]
n n/ŋ Xsampa-n.png/Xsampa-N2.png nagy [nɒɟ] / Ungvár [ˈuŋgvaːr] Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny ɲ Xsampa-J.png nyár [ɲaːr] Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o o Xsampa-o.png olvas [ˈolvɒʃ]
ó Xsampa-o.pngIPA length mark.png óra [ˈoːrɒ]
ö ø Xsampa-2.png ördög [ˈørdøg]
ő øː Xsampa-2.pngIPA length mark.png őr [øːr]
p p Xsampa-p.png papír [ˈpɒpiːr]
q k Xsampa-k.png becquerel [ˈbɛkɛrɛl] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban szerepel.
r r Xsampa-r.png radír [ˈrɒdiːr] A mai magyarban az egyperdületű [ɾ] ejtésmód is előfordul.
s ʃ Xsampa-S2.png sas [ʃɒʃ]
sz s Xsampa-s.png szász (nemzetiség) [saːs]
t t Xsampa-t.png (hajó)tat [tɒt]
ty c/ Xsampa-c.png tyúk [cuːk]/[cçuːk] Régebben gyakran tj formában írták. Különböző források[2] különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u u Xsampa-u.png Ubul [ˈubul]
ú Xsampa-u.pngIPA length mark.png úszik [ˈuːsik]
ü y Xsampa-y.png ül [yl]
ű Xsampa-y.pngIPA length mark.png űr [yːr]
v v Xsampa-v.png vaj [vɒj]
w v Xsampa-v.png watt [vɒtː] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x ks Xsampa-k.pngXsampa-s.png textil [ˈtɛkstil] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y i/j Xsampa-i.png/Xsampa-j2.png Ady [ˈɒdi] / yard [jɒrd] Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z z Xsampa-z.png Zoltán [ˈzoltaːn]
zs ʒ Xsampa-Z2.png zsúr [ʒuːr]

Hagyományos írásmódú szavak kiejtése[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a hagyományos írásmódú magyar szavakban, főként családnevekben előforduló betűk és ma már nem használt betűkapcsolatok kiejtését tartalmazza. Nem szerepelnek benne az idegen (ógörög, latin, illetve angol, német stb.) helyesírás szerint használt szakszavak és családnevek, mivel utóbbiakra főként annak a nyelvnek a szabályai vonatkoznak, ahonnan erednek. Az IPA-átírás mellett szerepel a korabeli helyesírással jelölt hang mai jelölése. Általában elmondható, hogy a legtöbb elavult digráf és korabeli hangértéke között egyértelmű a megfeleltetés. Fontosabb csoportok a néma h-val írt t és g (th, gh), a hosszan ejtendő kettőzött magánhangzók (aa, , stb.), a röviden ejtendő kettőzött mássalhangzók (ss, pp, ff, tth) és néhány más hang hagyományos írásmódja (ch, cz, z, s, x). Legproblémásabb a szó végi ipszilon, amely az -i melléknévképzőnek felel meg: a szó végi -g, -l, -n, -t betűkhöz kapcsolódó y lehet melléknévképző, digráf tagja vagy akár mindkettő. Néhány névben tréma (¨) mutatja, hogy az ipszilon önálló hangot jelöl (ÿ).

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése
Betű(kapcsolat) IPA (html) IPA (fájl) Mai írás Példa szó átírása (IPA) átírása (mai) Megjegyzés
Xsampa-a.pngIPA length mark.png á Gaál
Paál
[gaːl]
[paːl]
gál
pál
ch t͡ʃ IPA voiceless postalveolar affricate.png cs Cházár
Széchenyi
Zichy
[ˈt͡ʃaːsaːr]
[ˈseːt͡ʃeːɲi]
[ˈzit͡ʃi]
császár
szécsényi
zicsi
cz t͡s Xsampa-ts.png c Czuczor
Móricz
[ˈt͡sut͡sor]
[ˈmoːrit͡s]
cucor
móric
A cz digráf használatát az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat szüntette meg.
Xsampa-e.pngIPA length mark.png é Veér [veːr] vér
ø Xsampa-2.png ö Eötvös
Eördögh
Eörsi
[ˈøtvøʃ]
[ˈørdøg]
[ˈørʃi]
ötvös
ördög
örsi
ew Thewrewk [ˈtørøk] török
øː Xsampa-2.pngIPA length mark.png ő Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
Eőry
Zeőke
[ˈøːri]
[ˈsøːkɛ]
őri
szőke
ff f Xsampa-f2.png f Bánffy
Dessewffy
Mártonffy
Pálffy
[ˈbaːnfi]
[ˈdɛʒøːfi]
[ˈmaːrtonfi]
[ˈpaːlfi]
bánfi
dezsőfi
mártonfi
pálfi
gh g Xsampa-g.png g Eördögh
Vargha
Vastagh
Végh
[ˈørdøg]
[ˈvɒrgɒ]
[ˈvɒʃtɒg]
[veːg]
ördög
varga
vastag
vég
ll l Xsampa-l.png l Széll [seːl] szél
Xsampa-o.pngIPA length mark.png ó Csoóri
Joó
Soós
[t͡ʃoːri]
[joː]
[ʃoːʃ]
csóri

sós
pp p Xsampa-p.png p Papp [pɒp] pap
s ʒ Xsampa-Z2.png zs Dósa
Balás
Jósika
[ˈdoːʒɒ]
[ˈbɒlaːʒ]
[ˈjoːʒikɒ]
dózsa
balázs
józsika
ss ʃ Xsampa-S2.png s Egressy
Kiss
Kossuth
Passuth
Wass
Wesselényi
[ˈɛgrɛʃi]
[kiʃ]
[ˈkoʃut]
[ˈpɒʃut]
[vɒʃ]
[ˈvɛʃɛleːɲi]
egresi
kis
kosut
pasut
vas
veselényi
ʒ Xsampa-Z2.png zs Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
th t Xsampa-t.png t Kossuth
Tóth
Pethő
Thaly
Thököly
[ˈkoʃut]
[toːt]
[ˈpɛtøː]
[ˈtɒli]
[ˈtøkøli]
kosut
tót
pető
tali
tököli
tth Totth
Platthy
[toːt]
[ˈplɒti]
tót
plati
tthy Xsampa-c.pngIPA length mark.png tty Batthyány [ˈbɒcːaːɲi] battyányi
w v Xsampa-v.png v Wesselényi
Weöres
Wass
[ˈvɛʃɛleːɲi]
[ˈvørøʃ]
[vɒʃ]
veselényi
vörös
vas
x Xsampa-k.pngXsampa-S2.png ks Paxi
Taxonyi
Texe
[ˈpɒkʃi]
[ˈtɒkʃoɲi]
[ˈtɛkʃɛ]
paksi
taksonyi
tekse
Egy betű két hangzót jelöl.
y i Xsampa-i.png i Ybl
Kölcsey
[iːbl]
[ˈkølt͡ʃe.i]
ibl
kölcsei
ÿ i Xsampa-i.png i Hutÿra
Méhelÿ
Verebélÿ
[ˈhutirɒ]
[ˈmeːhɛli]
[ˈvɛrɛbeːji]
hutira
méheli
verebéji
z s Xsampa-s.png sz Cházár
Zenthe
Zontágh
[ˈt͡ʃaːsaːr]
[ˈsɛntɛ]
[ˈsontaːg]
császár
szente
szontág

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/fon-atir.htm
  2. a b Szende Tamás: Hungarian Phonology (angol nyelven) (PDF) pp. 5. Rosetta Project. (Hozzáférés: 2012. május 2.)

Források[szerkesztés]