II. Vilmos flamand gróf
II. Vilmos flamand gróf | |
Flandria grófja | |
Uralkodási ideje | |
1247 – 1251 | |
Koronázása | 1246 |
Elődje | II. Margit flamand grófnő |
Utódja | I. Guy flamand gróf |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Flandria grófja |
Született | 1224 |
Elhunyt | 1251. június 6. Trazegnies |
Nyughelye | Lille |
Édesapja | II. Vilmos, Dampierre ura |
Édesanyja | II. Margit flamand grófnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Brabanti Beatrix |
Gyermekei | nincs |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos flamand gróf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Dampierre Vilmos (1224 – 1251. június 6.) középkori nemesúr, 1231. után Dampierre ura, 1247-től flamand társgróf.
Élete
[szerkesztés]Anyja II. Margit flamand grófnő, apja Margit második férje, II. Vilmos, Dampierre ura.[1] 1231-ben apja halála után örökölte Dampierre-t. 1244-ben anyja örökölte Hainaut és Flandria grófságokat nővére, Johanna halála után. Szinte azonnal kitört a flandriai és hainaut-i örökösödési háború Margit első és második házasságából származó gyermekei között. 1246-ban IX. Lajos francia király közbeavatkozott és Flandria grófságát a Dampierre-leszármazottaknak adta, míg Margit első házasságából származó gyermeke, Jean d'Avesnes Hainaut grófságot kapta.[2]
1247-től Vilmos hivatalosan mint társgróf uralkodott anyja mellett. Ebben az évben Leuvenben megnősült, felesége Brabanti Beatrix. 1248-ban II. Vilmos holland gróf és német ellenkirály előtt hódolt a Német-római Birodalomhoz tartozó flamand területek fejében.[2]
IX. Lajos közbeavatkozása után is folytatódott a háborúskodás a Dampierre és az Avesnes család között a Namuri Grófság miatt. A békét 1250. május 19-én írták alá. A következő évben, 2521. június 6-án Trazegnies közelében tartott lovagi tornán Vilmos halálos balesetet szenvedett - bár anyja szerint az Avesnes család megbízásából lovagok egy csoportja meggyilkolta.[3][4] A két család közötti háború újraindult, de ekkor már Vilmos öccse, Guy de Dampierre vezette a Dampierre-klánt, mint flamand társgróf.
Családja és leszármazottai
[szerkesztés]Felesége Brabanti Beatrix (1225 - 1288. november 11.), II. Henrik brabanti herceg és Maria von Hohenstaufen lánya.[5] A házasságból nem született gyermek.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana erősíti meg leszármazását, amikor megnevezi "Guillelmo domino de Dampetra [et] Margaretæ" fiait (ebben a sorrendben), mint "Guillelmum Guodnem et Iohannem" és azt is hozzáteszi, hogy "primo mortuo sine liberis in tornramento apud Trasegnies", vagyis az elsőszülött örökös nélkül egy lovagi tornán halt meg Trasegnies-ben. Forrás: Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt), MGH SS IX, p. 308. Idézi: Cawley
- ↑ a b Nicholas, D.. Medieval Flanders. Longman, 157. o. (1992). Idézi: Cawley
- ↑ Bayley, C. C. (1949): The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century (Toronto), p. 39. Idézi: Cawley
- ↑ Az Annales Blandinienses jegyezte fel 1251-ben "Willelmus comes Flandrie" halálát. Forrás: Annales Blandinienses 1244, MGH SS V, p. 31. Idézi: Cawley
- ↑ Beatrix leszármazását az Oude Kronik van Brabant adja meg, amikor megnevezi "Henricus secundus et quintus dux Brabancie" és első felesége, Maria lányait (ebben a sorrendben), mint "Mechtildim comitissam ..., Mariam comitissam ..., Beatricem lantgraviam Thuringie postea comitissam Flandrie, et Margaretam ...". Forrás: Oude Kronik van Brabant, p. 65. Idézi: Cawley
Források
[szerkesztés]
Előző uralkodó: II. Margit |
Következő uralkodó: Guidó |