Ugrás a tartalomhoz

II. Vilmos flamand gróf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Vilmos flamand gróf

Flandria grófja
Uralkodási ideje
1247 1251
Koronázása
1246
ElődjeII. Margit flamand grófnő
UtódjaI. Guy flamand gróf
Életrajzi adatok
UralkodóházFlandria grófja
Született1224
Elhunyt1251. június 6.
Trazegnies
NyughelyeLille
ÉdesapjaII. Vilmos, Dampierre ura
ÉdesanyjaII. Margit flamand grófnő
Testvére(i)
HázastársaBrabanti Beatrix
Gyermekeinincs
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos flamand gróf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Dampierre Vilmos (12241251. június 6.) középkori nemesúr, 1231. után Dampierre ura, 1247-től flamand társgróf.

Élete

[szerkesztés]

Anyja II. Margit flamand grófnő, apja Margit második férje, II. Vilmos, Dampierre ura.[1] 1231-ben apja halála után örökölte Dampierre-t. 1244-ben anyja örökölte Hainaut és Flandria grófságokat nővére, Johanna halála után. Szinte azonnal kitört a flandriai és hainaut-i örökösödési háború Margit első és második házasságából származó gyermekei között. 1246-ban IX. Lajos francia király közbeavatkozott és Flandria grófságát a Dampierre-leszármazottaknak adta, míg Margit első házasságából származó gyermeke, Jean d'Avesnes Hainaut grófságot kapta.[2]

1247-től Vilmos hivatalosan mint társgróf uralkodott anyja mellett. Ebben az évben Leuvenben megnősült, felesége Brabanti Beatrix. 1248-ban II. Vilmos holland gróf és német ellenkirály előtt hódolt a Német-római Birodalomhoz tartozó flamand területek fejében.[2]

IX. Lajos közbeavatkozása után is folytatódott a háborúskodás a Dampierre és az Avesnes család között a Namuri Grófság miatt. A békét 1250. május 19-én írták alá. A következő évben, 2521. június 6-án Trazegnies közelében tartott lovagi tornán Vilmos halálos balesetet szenvedett - bár anyja szerint az Avesnes család megbízásából lovagok egy csoportja meggyilkolta.[3][4] A két család közötti háború újraindult, de ekkor már Vilmos öccse, Guy de Dampierre vezette a Dampierre-klánt, mint flamand társgróf.

Családja és leszármazottai

[szerkesztés]

Felesége Brabanti Beatrix (1225 - 1288. november 11.), II. Henrik brabanti herceg és Maria von Hohenstaufen lánya.[5] A házasságból nem született gyermek.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana erősíti meg leszármazását, amikor megnevezi "Guillelmo domino de Dampetra [et] Margaretæ" fiait (ebben a sorrendben), mint "Guillelmum Guodnem et Iohannem" és azt is hozzáteszi, hogy "primo mortuo sine liberis in tornramento apud Trasegnies", vagyis az elsőszülött örökös nélkül egy lovagi tornán halt meg Trasegnies-ben. Forrás: Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt), MGH SS IX, p. 308. Idézi: Cawley
  2. a b Nicholas, D.. Medieval Flanders. Longman, 157. o. (1992) . Idézi: Cawley
  3. Bayley, C. C. (1949): The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century (Toronto), p. 39. Idézi: Cawley
  4. Az Annales Blandinienses jegyezte fel 1251-ben "Willelmus comes Flandrie" halálát. Forrás: Annales Blandinienses 1244, MGH SS V, p. 31. Idézi: Cawley
  5. Beatrix leszármazását az Oude Kronik van Brabant adja meg, amikor megnevezi "Henricus secundus et quintus dux Brabancie" és első felesége, Maria lányait (ebben a sorrendben), mint "Mechtildim comitissam ..., Mariam comitissam ..., Beatricem lantgraviam Thuringie postea comitissam Flandrie, et Margaretam ...". Forrás: Oude Kronik van Brabant, p. 65. Idézi: Cawley

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Margit
Következő uralkodó:
Guidó