Hrvoje Iveković

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hrvoje Iveković
Született1901. május 9.[1][2][3][4]
Zágráb
Elhunyt1991. december 13. (90 évesen)[1][2][3][4]
Zágráb
Állampolgárságajugoszláv
Foglalkozásakémikus
SablonWikidataSegítség

Hrvoje Iveković (Zágráb, 1901. május 9.Zágráb, 1991. december 13.),[5] horvát kémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, akadémikus, a Matica hrvatska elnöke.

Élete[szerkesztés]

Zágrábban született 1901-ben. Gimnáziumba Zágrábban és Varasdon járt, majd kémiát tanult Brünnben és Zágrábban a műszaki főiskolán. A Zágrábi Egyetemen diplomázott 1924-ben, majd 1930-ban doktorált[5]. Doktori dolgozatát „Pitke vode na terenu grada Zagreba i okolice” címmel Zágráb város és környéke ívóvízellátásáról írta.[6] 1929 és 1923 között Berlinben tanult. 1927 és 1941 között a zágrábi Higiéniai Intézet laboratóriumi osztályának vezetője volt. 1943 szeptemberétől a második világháború végéig a ZAVNOH (Horvátország Nemzeti Felszabadításának Nemzeti Antifasiszta Tanácsa) egészségügyi osztályán dolgozott.[6][7] 1945 és 1970 között, nyugdíjazásáig az általános és szervetlen kémia rendes tanára volt a Zágrábi Egyetemen.[5] Kezdeményezésére 1945-ben megalapították a Zágrábi Egyetem Gyógyszerészeti Karát, melynek három cikluson át volt a dékánja. 1954-től 1956-ig a Zágrábi Egyetem rektora volt. 1959-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1962 és 1963 között a Horvát Kémiai Társaság elnöke. 1968 és 1970 között a Matica hrvatska elnöke volt.[8] 1976-ban tudományos munkásságáért életműdíjat kapott.[5][9][10]

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos munkásságának területe a víz, valamint az alumínium és vegyületeinek kémiája volt. Vizsgálta Horvátország ivó- és termálvizeit, foglalkozott a tengervíz sótalanításával és a brakkvízből ivóvíz előállításával, valamint tanulmányozta a zágrábi talajvizet.[6][11] Az alumínium bauxitból történő előállításának kémiáját és technológiáját tanulmányozta. Ő fejlesztette ki az alumínium és néhány ritka fém bauxitból acetil-acetonnal történő extrakciójának eredeti eljárását.[5][12] Közreműködött tudományos és szakmai közleményekben, valamint egyéb folyóiratokban, kiadványokban és monográfiákban megjelent cikkekben.[6]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Higijena pitke vode (1930.)
  • Mijenjanje kemijskog sastava vode Plitvičkih jezera (1958.)
  • Unificirana jugoslavenska nomenklatura anorganske kemije (1966.)
  • Mineralne i termalne vode SR Hrvatske (1981., társszerző: Renata Peroš)
  • Desalinacija (1995., társszerzők: Branko Kunst és Stjepan Ivić)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Iveković, Hrvoje. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  2. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  3. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  4. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. a b c d e Hrvatska enciklopedija
  6. a b c d Paušek-Baždar
  7. Ašperger 9. o.
  8. Proleksis
  9. Ašperger 9-10. o.
  10. Ašperger 12. o.
  11. Ašperger 10. o.
  12. Ašperger 10-12. o.

Források[szerkesztés]

  • Paušek-Baždar: Snježana Paušek-Baždar - Hrvtaski biografski leksikon: Iveković, Hrvoje. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2005) (Hozzáférés: 2022. március 12.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hrvoje Iveković című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.