Horváth Timót József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Horváth Timót József (Zalaegerszeg, 1788. március 25. – Zalaegerszeg, 1844. október 20.) Szent Benedek-rendi áldozópap és tanár.

Élete[szerkesztés]

1804. október 31-én lépett a rendbe és a teológiát Pannonhalmán végezte. 1811. augusztus 22-én szentelték föl. Gimnáziumi tanár volt 1811-18-ban Esztergomban, 1818-1822-ben Sopronban, 1822-28-ban Komáromban; 1828-32-ben Pápán igazgató és házfőnök, majd 1832 és 1844 között Csanakon adminisztrátor. Meghalt 1844-ben mint a komáromi rendház lelki igazgatója.

Munkái[szerkesztés]

  • In laudem cels. principis Pauli Esterházy de Galantha, regni Hungariae quondam palatini. 1819. Sopronii
  • Ode in natalem gloriose regnantis Francisci I. augustissimi regis Hungariae, ad diem 12. Febr. 1819. Sopronii
  • Ode, qua Soproniensis poëta pro feriis autumni discessurus extremum vale suis commilitonibus dicens inducitur 1820. die 15. Sept. Spronii
  • Ode honoribus illustr. ac rev. domini Thomae Kováts archiabbatis oblata a reg. minore gymnasio Papensi occasione sollemnis installationis 1830. Jaurini

Levele Horvát Istvánhoz. Sopron, 1819. szept. 11. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
  • Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997