Horváth Ignác (könyvtáros)

Horváth Ignác
Született	1851. január 21. Tata
Elhunyt	1911. augusztus 17. (60 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	könyvtáros bibliográfus katolikus szerzetes
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Ignác, Horváth Villebald Ignác (Tata, 1851. január 21. – Budapest, 1911. augusztus 17.) bencés szerzetes, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár segédőre, bibliográfus.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Magyaróvárott és a Szent Benedek-rendiek közé lépve 1870-73-ban Pannonhalmán végezte; 1874-ben mint világi növendékpap Esztergomban teológus volt. Az egyházi rendből kilépvén 1875-ben a kincstári jogügyek igazgatóságánál díjnok, 1876. január elején a budapesti egyetemi könyvtárnál szintén díjnok lett és részt vett az akkor folyamatban levő könyvtárrendezésnél; szept. a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtárhoz ment napidíjasnak; (1879-81-ben a budapesti egyetemen egyszersmind bölcselethallgató volt.) 1882. május 27-én a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtárnál segéddé nevezték ki. 1884-ben a kézsmárki evangélikus líceum 16 000 kötetből álló könyvtárának egyik rendezője volt, mikor e könyvtár először láttatott el cím- és szakkatalogussal. 1886-ban a Budapest főváros által rendezett történelmi kiállítás titkára volt. 1886. október 16-án a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár segédőrévé léptették elő. 1889-ben a magyar királyi igazságügyminisztérium könyvtárát rendezte és látta el cím- és szakkatalogussal. 1891-ben az országos magyar gazdasági egyesület 15 000 kötetnyi könyvtárának egyik rendezője volt.

Könyvészeti cikkei a Magyar Könyv-Szemlében, mely folyóiratnak szorgalmas munkatársa (1883. Négy hazai könyvlajstrom 1471., 1520. és 1522-ből, 1890. Az olasz könyvtárak 1885. évi pragmatikája, 1891-94. könyvismertetés és 1895. Adalékok Szabó Károly, Régi Magyar Könyvtárának I. és II. kötetéhez, Név- és tárgymutatót készített az 1894. és 1895. évfolyamokkoz); a Pulszky-Albumban (1884. Pulszky Ferencz irodalmi munkásságának bibliographiája 1834-1884.); a Magyar Salonban (1886. A történelmi kiállításról); a Revue de l'Orientben (1886. Turcs et Hongrois.)

Művei

• Magyarországi könyvészet 1881-1891. Bpest, (Függelék a M. Könyv-Szemle 1881-91. évfolyamaihoz.)
• Utmutató a Budapest főváros történelmi kiállításában. Bpest, 1886. (Három kiadás.)
• A m. n. Múzeum könyvtárának ősnyomtatványai 1465-1500. Bpest, 1895. (Különnyomat a M. Könyvszemle 1892-94. évf.)

Kéziratban

• A budapesti kir. m. tudomány-egyetem bölcsészetkari tanárainak bibliographiája 1780-1895-ig. (Milleniumi Emlékkönyv.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
• A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.