Határidő
Határidő ügyfelek között meghatározott időtartam, amely alatt bármikor, de legkésőbb annak lejártáig valamely cselekményt végre kell hajtani.[1] A határidőhöz kapcsolódó fogalom a határnap, amelynek az időtartama a meghatározáskor még nem ismert, ezért pontos dátumot (órát, percet) határoznak meg az adott cselekmény megtörténtére (lefolytatására, lebonyolítására).[2]
Ügyfelek[szerkesztés]
Ügyfelek többfélék lehetnek a végrehajtandó cselekmény típusától függően. Az ügyfeleknek nevezzük hivatalos eljárás szempontjából azokat a jogi és nem jogi személyeket, akik a hivatal szolgáltatásait igénybe veszik.[3] A polgári jogban az ügyfeleket felperesnek és alperesnek nevezik általában.
Határidőtípusok[szerkesztés]
A határidőtípusokat szintén a végrehajtandó cselekmény fajtája határozza meg. A legismertebb határidőtípusok jogszabályokhoz, illetve az azokban meghatározott eljárások végrehajtásához kapcsolódnak. A teljesség igénye nélkül ezek az alábbiak lehetnek:
- közigazgatási határidő[4]
- fizetési határidő, amely lehet áru, szolgáltatás, munkabér, okmánybélyeg stb. fizetésének határideje
- tulajdonátruházási határidő,[5] amely kapcsolódhat a fizetési feltétel teljesítéséhez
- iratselejtezési határidő, amely más pl. a számviteli törvény hatálya alá tartozó dokumentumokra, és más lehet közigazgatási iratok esetén
- fogamzási határidő [6]
Határidő számítása[szerkesztés]
A határidő-számítás minden jogi és nem jogi személyt az alapvető jogszabályok szerint illeti meg. A magyar törvénykezésben időrendben három törvény (Polgári Törvénykönyv, Büntető Törvénykönyv és a Közigazgatási eljárásról szóló törvény) rendelkezik nagyjából és egészében hasonlóképpen a határidő-számításról. Fontos tudnia minden állampolgárnak, hogy közös szabály az, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le.[7]
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 9630507315 524. oldal "Az az időpont vagy időtartam, ameddig, illetve amelyen belül vmi elvégzendő."
- ↑ Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 219. oldal "a hatósági eljárásban naptárilag és óra szerint meghatározott időpont, amelyben valamely eljárási cselekménynek meg kell történnie"
- ↑ Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 570. oldal "ügyfél a hatósági eljárásban részt vevő természetes v. jogi személy, akinek állítólagos jogára v. jogviszonyára, cselekményére vonatkozóan folyik az eljárás, illetőleg akinek jogos érdekeit az ügyben hozandó határozat védheti. A büntető eljárásban pl. ügyfelek: az ügyész (a közérdek képviselője), a magánvádló, a vádlott stb. A polgári eljárásban ügyfél a felperes és az alperes. Az eljárásban szereplő nem minden személy ügyfél, így a meghatalmazottak, a tanúk, a szakértők nem ügyfelek, mert nem az ó jogaikról van szó az eljárásban."
- ↑ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól [1] Archiválva 2017. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ 2013. évi V. törvény A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK
- ↑ 2013. évi V. törvény Jogképesség [2] 2:2. § [A jogképesség kezdete] (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. (2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
- ↑ Határidő-számítás "Közös szabály az, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le"