Hatvani Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hatvani Dániel
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született1937. január 30.[1]
Tiszaderzs[1]
Elhunyt2006. október 13. (69 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiHatvani Dániel
Oláh Sára
Foglalkozása
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajokversek, tanulmányok, riportok, elbeszélések
Első műveÜvegcserepek (versek, 1965)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvani Dániel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hatvani Dániel (Tiszaderzs, 1937. január 30.Kecskemét, 2006. október 13.) magyar író, költő, újságíró, szerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Hatvani Dániel 1937. január 30-án született Tiszaderzsen[2] Hatvani Dániel és Oláh Sára gyermekeként.[3]

1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.[3]

1960 novemberétől 1961 augusztusáig ügyintéző a kecskeméti SZTK-ban.[2] 1961 szeptembere és 1973 októbere között a kecskeméti Petőfi Népe című napilap munkatársa, 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője volt.[2]

Ezt követően 1991-ig a békéscsabai Új Auróra főszerkesztője,[4] de vezetése alatt a folyóirat ezen a néven már csak egy évfolyamot ért meg, a rendszerváltást követően Napóra néven próbáltak érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak.[5]

1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa volt. 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.

1955-től jelentek meg versei.

Első házasságából egy fia, második házasságából két leánya született.[6]

2006. október 13-án hunyt el Kecskeméten.[2]

Költészete[szerkesztés]

Költészetének élményalapja a tanyai parasztvilág és a paraszti léttel való szembekerülés. Ábrázoló-leíró verseiben egyre több a gondolati elem. Szociográfusi tevékenysége is jelentős.

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el a Széchenyi sétány 6. alatti könyvtár bejárata melletti homlokzaton[9]
  • 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el[6]
  • Tiszaderzs önkormányzata születésének 80. évfordulója alkalmából posztumusz díszpolgárrá avatta[6]

Művei[szerkesztés]

  • Üvegcserepek (versek, 1965)
  • Füst száll fölfelé (szociográfiai tanulmányok, riportok, 1977)
  • Koronaakác (versek, 1975)
  • Totemarc (versek, 1979)
  • Életutak a homokhátságon. Hatvani Dániel riportjai; előszó írta Soós Gábor; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, Kiskunfélegyháza, 1984
  • Homokfolyam (elbeszélés, 1984)
  • Kalózlobogó (versek, 1985)
  • Vízalatti harangok (szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek, 1989)
  • Erre csörög a dió (kisregény, 1989)
  • Tehéncsöcs (erotikus regény, 1990)
  • Elnapolt újjászületés (versek, 1996)
  • Tilalomfák árnyékában (emlékezés, 1997)
  • Végkielégítés (elbeszélés, 1997)
  • Két őrület (gyűjteményes és új versek, 2000)
  • A földvár népe (szociográfiai esszéregény, 2001)
  • Egy bennszülött vallomásai; Felsőmagyarország, Miskolc, 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/h/i005139.htm
  2. a b c d Bácstudástár. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  3. a b Tiszaderzs honlapja
  4. Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.
  5. Békés megyei online helyismereti enciklopédia
  6. a b c Könyvtáravató. Hatvani Dániel Közösségi Ház és Könyvtár, 2017. január 29. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  7. Széphalom Könyvműhely
  8. Népszabadság, 1997. március
  9. Hatvani Dániel emlékére állítandó emléktábla

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]