Hasszuna-kultúra
A hasszuna-kultúra egy neolítikumi kultúra Mezopotámia északi részén, amely az i. e. 6. évezred második felében terjedt el. A kultúra az iraki Tell-Hasszuna típuslelőhelyről kapta a nevét.
Jellemzői
[szerkesztés]A hasszuna-kultúra a halafihoz hasonlóan esőztető földművelést folytatott, ez a terület a hegylábak vidékén még elegendő esőt adott ehhez. Aprófalvas, tanyajellegű, 10−30 ezer m²-es településeken éltek. A leletanyag a földműves életmódra utal. Balták, sarlók, őrlőkövek, sütőkemencék a leggyakoribb leletek. Ezek mellett gyakori a háziállítok csontja, és a kis méretű idolok. A temetkezés nagy méretű korsókban történt.
Hasszuna kerámiája
[szerkesztés]A hasszunai edényeket még kézzel, fazekaskorong használata nélkül formázták. Díszítésként bemetszett geometrikus és lineáris formákat alkalmaztak.[1] Az eredetileg festetlen, nyers kivitelezésű kerámia a halaf-áru megjelenésével lett színes, kidolgozott.
A kultúrát eredetileg három szakaszban periodizálták, a protohasszuna, archaikus hasszuna, és hasszuna periódusokra. Ezen felül a protohasszuna előtt esetleg egy preprotohasszuna is alkalmazható. Az első szakasz a kerámia bevezetése, egyáltalán a kerámia megjelenése és elterjedése. A protohasszuna a már gyakori, de még kevéssé kidolgozott, kézi formálású kerámiát jelenti. Az archaikus hasszuna pedig átmenetet jelent a fejlett típusok felé, amikor a kerámia gyártása finomodik, megjelennek az égetőkemencék.
Lelőhelyek
[szerkesztés]- Tell-Hasszuna
- Tell-Semsara
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hassuna culture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Sebastiano Soldi: Az ókori Közel-Kelet művészete, in A művészet története, Corvina, Bp., 2006, ISBN 963-13-5554-3
- David Oates, Joan Oates: A civilizáció hajnala, in A múlt születése, Helikon, Bp., 1983, ISBN 963-207-635-4
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd: Az ókori Közel-Kelet művészete 18. old.