Hafiz Ibrahim Dalliu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hafiz Ibrahim Dalliu
Dalliu szobra a tiranai medresze előtt
Dalliu szobra a tiranai medresze előtt
Született 1878
Tiran, Oszmán Birodalom
Elhunyt 1951. február 5. előtt (72–73 évesen)
Tirana
Állampolgársága
Nemzetisége albán
Foglalkozása iszlám vallástudós, tanár, publicista

Hafiz Ibrahim Dalliu (Tiran, 1878[1]Tirana, 1951. február 5. [temetés napja][2]) albán muszlim vallástudós (ulema), tanár, publicista. Az albán függetlenségért vívott nemzeti mozgalom alakjaként elsősorban oktatási és közművelődési területen végzett tevékenysége volt jelentős.

Életútja[szerkesztés]

A tirani (ma Tirana) születésű Dalliu szülővárosa medreszéjében végezte alapfokú tanulmányait, majd iszlám vallástudományt hallgatott Konstantinápolyban. Két év elteltével – feltehetően anyagi okok miatt – tanulmányait félbeszakította.[3] 1901-ben visszatért szülővárosába, ahol 1903–1904-ben Tiran első, 1898-ban alapított iskolájában tanított.[4] 1905-ben megnyitotta leányiskoláját, ahol az elsők között biztosított albán nyelvű oktatást az oszmán területeken.[5] Murat Toptani(wd) jó barátjaként egyre aktívabb részese lett a függetlenségi mozgalomnak, és 1908-ban, az ifjútörök forradalom utáni időszakban csatlakozott az albán nyelv egységesítéséért küzdő Bashkimi(wd) (’Egység’) társasághoz. 1909-ben Tirana küldötteként – Refik Toptanival(wd) együtt – részt vett az albán közoktatás ügyét előmozdító elbasani kongresszuson, majd a még ugyanazon év decemberében Elbasanban megnyílt tanítóképző, a Shkolla Normale tanára lett.[6] 1909 és 1911 között nacionalista szervezkedés vádjával az oszmán hatóságok több ízben letartóztatták, ennek ellenére részt vett az 1912-es albán felkelésben.[7] Faik Konica(wd) Közép-Albánia egyik legállhatatosabb hazafijaként aposztrofálta Dalliut.[8]

1914-ben az Albán Fejedelemség trónját elfoglaló Vilmos fejedelem híve volt, és az elkövetkező években is aktív közéleti szerepet vállalt a főváros életében.[9] 1924-től 1926-ig az albán fővárosban megjelent közéleti lap, a Dajti főszerkesztője volt, amelynek minden számához maga is írt egy-két publicisztikát.[10] Az 1944. évi kommunista hatalomátvételt követően megindult politikai tisztogatások őt is elérték. A tiranai medresze tanítója volt, amikor 1947-ben letartóztatták és „a nép ellenségeként” börtönbüntetésre ítélték.[11] 1949-ben amnesztiával szabadult börtönéből. 1951. február elején halt meg, temetésére 1951. február 5-én került sor.[12] Elsie életrajzi lexikonjában halálozási dátumaként 1952. május 25. szerepel.[13]

Munkássága és emlékezete[szerkesztés]

Élete során tizenöt, az iszlámról szóló kommentárja és traktátuma jelent meg, de jelentős az 1930-ban Patriotizma në Tiranë (’A hazafias mozgalom Tiranában’) címen megjelent, a 19–20. századforduló helytörténetét feldolgozó munkája is. Közéleti írásaiban gyakran szatirikus hangot ütött meg, de szatirikus verseket is írt.[14]

2000. május 30-án a nevét viselő utcában, a tiranai medresze előtti kis téren avatták fel egész alakos szobrát.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elsie 2010 :98.; Bakiu 2014 :148.
  2. Bakiu 2014 :149.
  3. Bakiu 2014 :148. Vö. Elsie 2010 :98.
  4. Elsie 2010 :98.; Bakiu 2014 :142., 148.
  5. Bakiu 2014 :148.
  6. Elsie 2010 :98.; Bakiu 2014 :144., 149.
  7. Elsie 2010 :98.; Bakiu 2014 :145–146.
  8. Bakiu 2014 :149.
  9. Elsie 2010 :98.
  10. Bakiu 2014 :149.
  11. Elsie 2010 :98., 277.; Bakiu 2014 :149.
  12. Bakiu 2014 :149.
  13. Elsie 2010w:98.
  14. Elsie 2010 :98.; Bakiu 2014 :149.
  15. Bakiu 2014 :149.

Források[szerkesztés]

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886