Haff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Szczecini (Stettini)-haff műholdképen

A haff a lagúnák Balti-tenger mellett megjelenő típusa. Ez a jelenség csak kis lejtésű, árapály által nem járt partokon alakul ki.[1]

A haff szó a dán nyelvből származik, amelyben tengertől elzárt öblöt jelent.[2] A haffok a nyílt tengerrel csak szűk, gyakran kanyargós csatornákon át kapcsolatot tartó vízfelületek. A haffot a tengertől turzások, igen tagolt partvonalú szigetek választják el. A tengertől való távolság és a két vízfelület közötti kapcsolat korlátoltsága miatt a földrajztudomány a szárazföldi vízfelületek közé sorolja. A haffokban a tengerből származó sós és a szárazföld felől érkező édesvíz keveredik, így ezek a képződmények ún. brakkvizet tartalmaznak.[3]A haffok első pillantásra hasonlítanak a limánokra, ám a haff kialakulásában a turzások fejlődése játssza a kulcsszerepet, míg a limánok esetében a tengerszint változása.

Nyugodt vizük és védettségük miatt a haffok a történelmi idők során rendre kikötőknek adtak otthont.

Források[szerkesztés]

  1. Dr. Bozóky Endre: KIS PHYSIKAI FÖLDRAJZ (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár, 1901. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
  2. Haff (magyar nyelven). Révai Lexikona. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
  3. J. Richard: Óceanográfia (magyar nyelven), 1912. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)