Haff
A haff a lagúnák Balti-tenger mellett megjelenő típusa. Ez a jelenség csak kis lejtésű, árapály által nem járt partokon alakul ki.[1]
A haff szó a dán nyelvből származik, amelyben tengertől elzárt öblöt jelent.[2] A haffok a nyílt tengerrel csak szűk, gyakran kanyargós csatornákon át kapcsolatot tartó vízfelületek. A haffot a tengertől turzások, igen tagolt partvonalú szigetek választják el. A tengertől való távolság és a két vízfelület közötti kapcsolat korlátoltsága miatt a földrajztudomány a szárazföldi vízfelületek közé sorolja. A haffokban a tengerből származó sós és a szárazföld felől érkező édesvíz keveredik, így ezek a képződmények ún. brakkvizet tartalmaznak.[3] A haffok első pillantásra hasonlítanak a limánokra, ám a haff kialakulásában a turzások fejlődése játssza a kulcsszerepet, míg a limánok esetében a tengerszint változása.
Nyugodt vizük és védettségük miatt a haffok a történelmi idők során rendre kikötőknek adtak otthont.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Dr. Bozóky Endre (1901). "KIS PHYSIKAI FÖLDRAJZ" (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2010. szeptember 22.
- ↑ "Haff" (magyar nyelven). Révai Lexikona. Hozzáférés: 2010. szeptember 22.[halott link]
- ↑ J. Richard (1912). "Óceanográfia" (magyar nyelven). 2008. október 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 22.
